Marky Ramone több, mint pusztán "az utolsó élő Ramone". Ő egy élő legenda, a XX. századi történelem mozgó, lélegző része. Jellegzetes frizurája, trikója, tépett farmere pont úgy fest, mint az albumborítókon, csak a ráncai nyúlnak mélyebbre - szinte mint akit el sem ér a rohanó idő.

Lassan és alig gesztikulál, kimérten, ráérősen, enyhe reszelősséggel beszél. Akár egy szikla a tengerparton - de az interjúk talán százát követő ridegségen át- meg átsejlik szavaiból az együttérzés, és egy olyan fazon képe, aki szépen öregedett, és esze ágában sincs leállni.

A punk rock reneszánsz emberével beszélgettünk A38-as koncertje előtt múltról, jelenről, jövőről, divatról és tragédiáról, haszonlesőkről és okostelefonokról. Figyelem, az erősen idézhető egysorosok koncentrációja túl magas e cikkben!

Hiába, nincs mit tenni. Itt az ősz, sőt már lassan a vége és jön a tél. Mit csinálsz ilyenkor? Otthon tespedni nem lehet mindig, tehát nincs más választás, mint irány valamelyik klub, irány valamelyik koncert. Mi a hétvégén úgy döntöttünk, hogy egy csapásra három lemezét bemutató zenekart nézünk meg szombat este. Az A38 Hajó színpadán három tehetséges hazai zenekar mutatta be az "új" lemezét. Milyen volt a Tér-Idő, AmIGod illetve a Nomad koncertje? A hajtás után kiderül...

A Pankrátor című filmben Randy "Ram" Robinson, azaz Mickey Rourke barátunk szájából elhangzik egy mondat, miszerint a Nirvana szétkúrta az igazi rock and roll kultúrát. Amivel nyilván sokan tudnának vitatkozni, de az simán elképzelhető, hogy ha a grunge hullám nem áraszt el minden partot a kilencvenes évek elején, akkor akár a Monster Magnet lehetett volna a következő Guns 'n' Roses magasságaiban. Minden megvolt ahhoz, hogy ez így lehessen. Poros csizmák. Áporodott aceton szag. Space vastagon. Füst. Melírozott hajú, középiskolai szépségkirálynő választásokról kikopott gepárdok. Meg három hibátlan első lemez, ami kellőképpen volt hipnotikus, de ugyanakkor annyira lendületes is, hogy a motoros sztriptíz bárokon túl a stadionokban is tudjon akkorát szólni, mint kőbányában a reggeli rutin dinamit. De ezután azért még történt pár dolog mostanáig.

Az Apocalyptica már 4. alkalommal jár Magyarországon... és az ember nem is igazán tudja, mit várjon, mikor egy ilyen / ekkora / efféle zenekar koncertjére indul. 4 millió eladott lemez után legyen bátorsága/pofája/igénye égig érő díszletek közt folyó, szemkiszúró látványorgiát várni, gót fényekkel, hádész-füsttel, koponyás vastrónussal? Festményszerű félistenekre számítson, vagy barátságos több-mint-metálra? Klasszikusokra és nosztalgiára, vagy az új, vegyes megítélésű album hideg és profi, rutinszerű elhúzására? Totális megőrülésre, lakkcipős pogóra, vagy révülten ringatózó negyvenesekre?

Korcsoporttól és rajongási foktól függetlenül egy igény közös: tessék kiállni és úgy elhúzni a nótánkat, ahogy azt csak vonó+distortion kombóval lehet! S lőn: a finn fiúk pontosan ezt tették Hiánytalanul, jó kedéllyel, meleg szívvel... és amikor kellett, recsegéssel, sistergő-füstölő húrokkal. Semmi cécó, semmi parasztvakítás, semmi önfény vagy szenvelgés nem volt látható, csakis sötéten hullámzó, lassú erővel dolgozó zene.

Örök optimistának tartom magam, így még akkor is bizakodva vágtam neki a kedd esti GIAA bulinak, hogy egy szál magam maradtam. Kikoptak az arcok mellőlem, és ugyan a helyszínen találkoztam nem egy ismerőssel, azért ez így mégsem volt az igazi. Gondolkoztam erősen, hogy visszamondom az egészet, és menjen helyettem más, de jelentkező sem akadt, és azért keddre már bennem is mozgolódott a vágy, hogy láthassam az íreket.

Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság. És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől. És a setétségben teremté Isten a Black Sabbathot. És döbbenten tekinte Isten, midőn Tony Iommi az ördög hangközét játszá, és a földet elborítá a setétség. És monda Isten: „Picsába ezzel, én végeztem! Tiétek a pálya, fiúk!”

A Scott Kelly (Neurosis), Mike IX Williams (Eyehategod), Bruce Lamont (Yakuza), Sanford Parker (Minsk) alkotta, abszolút behatárolhatatlan sötét tónusú, éteri szupercsapat a Corrections House Know How To Carry A Whip címmel új lemezt eresztett el a pórázról, mely önmagát az elveszett lelkek misztériumaként definiálja. Alább pedig meg is hallgathatjátok mindezt. Csak tessék óvatosan közelíteni!

Az Ektomorf-nak mához egy hétre jelenik meg az Aggressor című albuma, amiről korábban az Evil By Nature című dalt már megmutattuk. Most itt egy új klip a Holocaust című szerzeményre! Mindez hajtás után.

Egy kőkemény dán duó a stoner és a blues határvidékéről. A Get Your Gun nyers, hatásos rockja eredeti módon ötvözi a belassult, mélyre hangolt gitárokat a skandináv melankóliával és folkkal. Mindez az A38 Hajón október 27-én, előzenekarként pedig egy egészen különleges, egyedi együttműködés: az amerikai avantgárd énekes-gitáros-dalszerző, Carla Bozulich és a magyar dobos, Pándi Balázs alkalmi duója.

Budapest autentikus koncerthelyek szempontjából jól teljesít. Showbarlang, A38...de ne is folytassuk a felsorolást. A Club 202-t is szentélyként tartom számon. Legutóbb itt volt részem egy kis Strato-élményben. Vagy ekkor, vagy talán a Hammerfall itteni fellépésén mégis megfogalmazódott bennem: monumentalista bandáknak jó nagy színpad való. A Strarovarius a Barba Negra színpadát is simán be tudja majd lakni, gondoltam, és ezek után már csak azt számolgattam: hányat kell még aludni a Nagy Estéig?

Bizonyára sokan emlékeznek még arra, hogy pár hónappal ezelőtt egy olasz zenész, bizonyos Fabio Zaffagnini vezetésével a Rockin1000 elnevezésű projektben 1000 zenész játszotta a Learn To Fly című Foo Fighters klasszikust. Az akciónak egy célja volt, hogy ha lehet a zenekar az olaszországi Cesena-ban is adjon  koncertet, mert ott még sosem jártak.

Régóta készül az új Anthrax lemez. Az urak 20 új dalt vettek fel, azt azonban még nem tudni, hogy ebből mennyi kerül fel a 2016 első negyedévében megjelenő új lemezre, melyet Észak-Amerikában a Megaforce, Európában pedig a Nuclear Blast gondoz majd. Kedvcsinálónak azonban már most itt az első single a lemezről Evil Twin címmel.

Június 3-5. között rendezik jövőre a második Rock In Vienna fesztivált a bécsi Donauinsel-en. A szervezők idén, elsőre olyan headlinereket varázsoltak az osztrák fővárosba, mint a Metallica, a Muse és a KISS. A fesztivál idén sem akart lemaradni már ami a nagy durranásokat illeti, a háromnapos fesztivál két napjának headlinere már megvan a Rammstein és az Iron Maiden személyében.

Biztosan mindenki emlékszik rá, hogy szült némi feszültséget annak idején, amikor a All Shall Perish torka Hernan „Eddie" Hermida kurta furcsa módon a Suicide Silence soraiba távozott a tragikusan elhuny Mitch Lucker helyére. Azóta elég nagy csönd honolt az ASP háza táján, a legtöbben pedig már abban sem voltak biztosak, hogy a zenekar egyáltalán valaha zenélni fog-e. Nos fog, nem is akármilyen felállásban, ráadásul Hermidával a mikrofonnál. 

Nehéz olyan dalszerzőről, lemezről írni, aminek a kedvelői már kialakult véleménnyel rendelkeznek az adott életműről. A jó ideje már csak Kátai Tamást magába foglaló Thy Catafalque és új lemeze márpedig ebbe a csoportba esik. A 2011-es, nem mellesleg zseniális Rengeteg hasonló titulussal felvértezhető utódja a napokban látott napvilágot, ami folytatja az eddig bejárt út örökségét.

A 2011 óta téli álmot alvó holland matek metalos Textures bejelentette, hogy két új lemezzel térnek vissza, amin az elmúlt 2 és fél évben dolgoztak. Február 5-én jön az egy órányi Phenotype, majd rá egy évre a 45 percnyi egy dalba szerkesztett Genotype. A két album egy ötlet köré épül, egyelőre nagyjából ennyit tudni. Hajtás után az első információ morzsa, az új lemez borítója. Reméljük, hamarosan bele is hallgathatunk az új cuccba, mert a 2011-es császár Dualism után, már igazán illő volna odacsapniuk az asztalra

Újra robbantanak az északír fenegyerekek, ugyanis Untouchable Glory címmel október 30-án jelenik meg a kedvenc északír old school thrasher bandánk, azaz a Gama Bomb legújabb, immáron már az ötödik nagylemeze. Nagy szerencsénkre most nem csak a She Thing című új dalt hallgathatjuk meg, hanem a lemez nyitódalához, a Ninja Untouchables/Untouchable Glory című remek szerzeményhez forgatott legújabb videójukat is megsasolhatjuk. Mindezt a hajtás után. Amen.

Komplett death metal orgia lesz novemberben Budapesten. Az Ola Lindgren vezette svéd death metalos Grave pár napja adta ki a tizenegyedik nagylemezét Out Of Respect For The Dead címmel, és jó hír, hogy november 27-én be is mutatják a friss anyagot a budapesti KVLT-ban, méghozzá egy másik death metal alapvetés, a szintén friss albumos amerikai Malevolent Creation társaságában. További infók ITT.

Nem biztos, hogy mindenkinek ismerős lesz a Sacrilege név, ugyanis ez a nyolcvanas években alakult brigád és amit csináltak valóban mindvégig a réteglemezek alá szorulva működött és alig, alig látszott ki a koszlott klubok és a kisszobában berendezett stúdiók világából. A hardcore / crust vonalon elinduló csapat hamar beengedte az az időtájt tomboló thrash hatásokat és elkészítette 1985-ben a Behind the Realms of Madness című klasszikus nagylemezét. A mikrofonhoz egy Lynda"Tam"Simpson nevű lány állt, míg a hangszereken olyan arcok nyomták, mint Frank Healey aki a Cerebral Fix és a Napalm Death soraiban is megfordult, illetve tagok a The Damned és a The Varukers soraiból. Az első lemez után még két lemez készült, majd 89-ben mindenki a saját útját kezdte járni a bandából. Az apropó pedig, ami miatt most előkerült ennek a bandának a neve az az, hogy a Relapse kiadó jó ötletnek tartotta ezt a sztorit elővenni, illetve az első lemezt újrakeverve kiadni a megjelenésének harmincadik évfordulóján. Természetesen újrakeverve, és hét eddig kiadatlan bónusz nótával megtoldva azt. A lemez november 13-án fog megjelenni cd-n és dupla bakeliten. Két szám már megosztásra került. Itt pörög lejjebb az egyik...

Ha esetleg nem csengene ismerősen a Flux Conduct név, akkor segítünk picit: az angol djent alapvetés, a Monuments agyának, John Browne-nak a szóló projekje. Első lemeze, az egy órás koncept album, a Qatsi október 19-én jelent meg, most pedig a teljes lemez meghallgatható itt, a hajtás után.