RockStation

Voivod - The Wake (Century Media, 2018)

Izgalmas és újító

2018. október 19. - Frogfoot

voivod-the_wake_a.jpg

Valószínűleg a 2013-as Target Earth volt a legjobb lemez, amit az utóbbi években kiadtak, így nem alacsony lécet kell átugrania a zenekarnak! Szerencsére nem egy "Target Earth II-t" kaptunk, hanem egy olyan albumot amelyen a zenekar új dolgokat próbál ki anélkül, hogy teljesen elhagynák az eredeti hangjukat miközben a Voivodot a jövő felé mozgatja.

A Voivod albumokból sosem hiányoznak a jobbnál jobb zenei ötletek és még sosem készült két egyforma Voivod lemez, ráadásul ismét visszaváltottak progrock-üzemmódba-ahogyan ezt Away már korábban beharangozta, és valóban: a The Wake folytatja a Post Society hangulatát a prog elemeket helyezve az előtérbe miközben tartalmaz thrash és egyéb hatásokat is. Bár Dominic "Rocky” Laroche már bemutatkozott a 2016-os Post Society EP-n, a The Wake az első teljes hosszúságú album az aktuális felállásban, amelyet a Blacky helyére állított basszusgitárossal, Rocky-val rögzítettek.

Ez a zenekar tizennegyedik stúdióalbuma és ezúttal úgy döntöttek, hogy konceptalbumot készítenek, a The Wake azt a történetet meséli el, hogy az emberi faj elpusztul egy tenger alatti szörnyű erő kezében, vagyis folytatják a posztapokaliptikus sci-fi alkotásaik sorát. A történet teljes intenzitással kavarog, a dalszövegek és a történet érdekes az elejétől a végéig, az egész albumnak filmszerű a szövése és a nyolc dal tökéletesen és szervesen kiegészíti egymást. Az első hallgatásra a The Outer Limits ugrott be a csökkentett thrash és az újból felerősített progresszív elemek miatt, de minden összetevő ott van, ami a Voivodhoz kell.

voivod_2018.jpg

De feltétlenül többszöri meghallgatás szükséges a befogadásához, méghozzá kellő figyelemmel, mert ez a lemez nem könnyed háttérzene! Az Obsolete Beings egy hangulatos nyitás szokatlan hangzással, egyidejűleg thrash és pszichedelikus amelyben furcsa, elképesztő dallamok hallhatóak, egyben össze is foglalja amit a lemeztől várhatunk. A The End of Dormancy-t mintha a Mastodon és a Rush zenészei ültek volna össze megírni, a zenekar sok váratlan fordulatot tud nyújtani és ebből csak egy a katonai stílusú dobokkal színesített középrész, ami kiválóan aláfesti a szöveget.

Az Orb Confusion bemutatja a zenekar stílusának minden aspektusát és a ragyogó keveréket, amit csak nyújtani tudnak, a basszus hangja fenyegető, és a dobokkal együtt drámai feszültséget hoz létre. De a zenekar nem fél a agresszívabb hangzástól sem, mint azt az Inconspiracy és az Event Horizon thrash kirándulásai is bizonyítják (Az Iconspiracy az egyik leginkább thrash-hangú dal az albumon). Összességében az utóbbiak talán az album valamivel erősebb részei, mivel a zenekar jobban megmutatja dinamikus stílusát, és időnként bonyolultabb hangszerelést vezet be, de a minőségben semmi különbség nincs a progosabb számokkal összehasonlítva.

Az összes dal nyerő, de az egyik különösen említésre méltó, a Sonic Mycelium szörnye (bő tizenkét perces!), amely a leghosszabb és legösszetettebb, emellett a legemlékezetesebb szakaszokat is magában hordozza, de sem az ötletek sokfélesége vagy a komplex zenei megvalósítás sem teszi öncélúvá, sőt zenei megoldásai miatt az egyik csúcspont a lemezen és Daniel Mongrain hihetetlenül okos és ízléses, olykor meglepő hangszínekkel operáló gitározása nem csak ezt az egy számot hanem az egész lemezt áthatja.

Bár az album egy történet köré épül fel a hallgató az egyes dalokat külön is kiválaszthatja, önmagukban is megállják a helyüket! A Voivod régi anyagainak rajongói nehezebben találnak majd valami kedvelnivalót, pedig a zenekar mindenfajta védjegye olyan közel áll a The Wakehez amennyire csak lehet: Snake éneke, Away kiváló dobolása, a fülbemászó riffek, Chewy és Rocky pedig méltó utódai a gitáros és basszeros elődjeiknek a zenekarban. 

Az újabb kori Voivod lemezek rajongói maximálisan élvezni fogják ezt az anyagot, a csapat most sem kötött kompromisszumot, a The Wake odatehető a klasszikus anyagaik közé mert izgalmas és újító. A Voivod továbbra is megnyugtató irányba halad, folyamatosan valami érdekeset mondanak, olyan új anyagokat adnak ki, amelyek 35 éves fennállásuk ellenére még mindig inspirálóak és büszkén viselik a zenekar félreismerhetetlen saját stílusát.

45kop.png

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr3114309949

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum