Underground és extrém arcok figyelem! Ez a hely nektek való! Idén egy új fesztivált szerettem volna kipróbálni és a választás a sok barátom által sokat dicsért Black Silesiára esett. Egyrészt, mert még lengyel fesztiválon nem voltam és imádom a történelmi testvéreinket, másrészt a felhozatal igencsak kecsegtető - black, thrash, death. Bevallom őszintén tavaly is sokat szemezgettem vele, de a végén másképp alakultak a dolgok. Idén viszont ahogy dagadt a zenekarok listája, úgy lett egyre biztosabb a buli számomra. A móka akkorát ütött, hogy szinte biztos, hogy jövőre is megyek! Sör, vodka, black rock'n'roll, thrash, old-school death, morcos black és sok-sok felvarrós részeg mániákus! Hibátlan. És persze ott van a helyszín: a Rycerski erőd, ami nincs is messze a déli lengyel határtól. Sátrazás az erdőben kecskék között, akad egy kilátó is, illetve egy tó. Ha lemezkritikát írnék akkor 5/5...

Egy nappal az össznépi Slayeres búcsúzakatolás után, még félig legyalázva, de újra a terepen kellett lenni, mert jött az egyik világi kedvencem, a Trivium. Matt Heafyéket végre felfedezték a magyar koncertszervezők, megkésve bár, de még időben, végre sorozatban hozzák el a floridaiakat nekünk, akinek szerencsére mind a három magyar koncertjén ott lehettem. Persze jött velük társheadlinerként egy Amon Amarth is, akik meg rendszeres fellépői kicsi hazánk színpadainak és akiknek a közönsége mindennél lelkesebb és odaadóbb, bár én jóval felületesebben ismerem a munkásságukat (kb. best of szinten, de a Jomsviking visszatérő szereplője volt és még néha mindig az a lejátszómnak). Nem mintha ez valami verseny lenne, de egy biztos: ha még az is lett volna, is nehéz lenne igazságot szolgáltatni, kinek is adjam oda a képzeletbeli serleget. Na, jó, tudom. De ez maradjon titok, amúgy is észre fogjátok venni!

A Yawning Man egy érdekes zenekar. Egy olyan banda, amiről már mindenki hallott, de senki sem tudott konkrét számot felidézni nekem. Ezen változtattam most! Bowie’s Last Breath. És mi van a Macedonian Lines maradékán? Az is kiderül.

A héten már beszámoltunk róla, hogy július 26-án kiadja a nem is rövidke karrierjének első, rengeteg ínyencséggel telezsúfolt DVD-jét a Lordi. A szörnymetalosok ekkor még nem adtak semmi ízelítőt a Recordead Live - Sextourcism In Z7 című anyaghoz, most viszont már itt van a The Riff, felvétele hogy tudjátok, mivel is lesz majd dolga annak, aki lecsap a tonnában mérhető anyaggal (a teljes koncert mellett a csapat összes klipje, valamint egy színfalak mögötti életet is feldolgozó film is lesz a korongon) megrakott csomagra.

Elég furcsa dalt választott az új lemezének, a Joytime III-nek a felvezetéséhez az A Day To Remember. A csapat egy nettó gitárpop-dalt fabrikált a Rescue Mebe beszuszakolt ötletekből, melyekre csak dob egy lapáttal, hogy mindehhez az elektronikus zenében utazó Marshmello is hozzájárult, nem kevés villanyhangot belevíve a végeredménybe.

Egy rendes klippel kiegészített, remek kis power balladával jelentkezett Timo Tolkki és csapata, az Avalon. Mi ennek az apropója? Az, hogy pénteken megjelent a legújabb nagylemezük, a Return To Eden, ilyenkor pedig illik egy újabb rendes kisfilmet is leszállítani. A Mariangela Demurtasszal közös Godsenddel mindezt sikerült is teljesíteni!

Eheti dalmegosztásunkban boogie metalosok, csatametálosok, nemnormális metálosok, punk rockerek és csak úgy sima rockerek.

Videót adott ki a legutóbbi nagylemezén, a Who Do You Trust?-on megjelent Come Around című dalhoz a Papa Roach. Hogy legyen egy csavar az egészben, a csapat háromnegyedét felvonultató élő kisfilmben akusztikusan csendül fel a dal, a felvétel, mint mindig, most is lentebb található meg. A Papa Roach - természetesen "hangos verzióban" - június 26-án a Volt Fesztiválon is fel fog lépni, azon a napon, amikor az Amaranthe, a Slipknot és a Cypress Hill is.

A szentesi punk-rock trió egy megalakulás, pár tesztkoncert, egy feloszlás, és egy újjáalakulás után piacra dobta a Tiltott Gyümölcs című hét számos debüt albumát.
Az első dalnál egy kicsit pszichedelikus-progresszív hatású basszus-dob kombinációnál pár másodpercig azt hiheti az ember, hogy most jön a  magyar Tool, de aztán Sebők Tomi egyszerű nyers, skandináv garázsrockon edződött SG gitárja beúszik az „éterbe”, és egyértelművé teszi, hogy itt a jó értelemben vette egyszerű, dallamos punk-rock következik.

Igaz, még csak tavaly jelent meg a legutóbbi nagylemezük, a nálunk is bemutatott Sometimes the World Ain’t Enough, de ez annyira The Night Flight Orchestra legénységét, lévén, a Satellite képében már egy új, azon az albumon még nem szereplő dalt osztottak meg a nagyközönséggel. Persze, ha már lúd, legyen disznó, videó is készült a tagadhatatlanul 'Orchestras dalhoz, viszont azt, hogy hol, hogyan is fog megjelenni, megmondani még nem tudjuk. Még az is lehet, hogy idén már új album jön!

Pénteken jelent meg a Baroness legújabb nagylemeze, a Gold & Grey, mely azért önmagukhoz képest is relatív hosszú idő után öltött testet. De végre itt van, gyönyörködhetünk is benne (mind a külcsínt, mind a belbecset ideszámolva), de hogy teljesebb legyen az élmény, a pakk mellé pedig kaptunk egy újabb klipet is. Ez a Tourniquetre készült, melynek csupán egy, de annál nemesebb célja van: hogy egyértelműen bizonyítsa a lemezt még meg nem hallgatók számára, ez a korong is pont ugyanolyan remekmű lett, mint az elődjei.

A jövő hét péntekén fog megjelenni a Joe Perry, Johnny Depp és Alice Cooper által fémjelzett Hollywood Vampires második nagylemeze, a Rise. A legendák a két, már korábban bemutatott tétel mellé bedobtak egy újabb ízelítőt, melyben mind a tizenhat, a korongra felpakolt, ezúttal csakis és kizárólag saját nótába bele lehet fülelni.

Nem is egy, hanem egyenesen két új dalt is bemutatott az augusztus 2-re várható új nagylemezéről, a Victoriousról a Skillet. Az Anchor és a Save Me, valamint a korábban megfilmesített Legendary révén immár a dalok negyede ismertté vált a CD-ről, melyet november 22-én és 23-án, azaz két egymást követő estén Budapesten is be fognak mutatni.

Október 10-én jól megsúlyozza a stoner arcokat a természetesen igen füstszagú muzsikát nyomó Dopelord. A Desszert Feszt keretében a Dürer Kertben fellépő lengyelek koncertjére már kaphatók az igen kedvezményes árú jegyek, a további infók hamarosan érkeznek majd.

Szabadon nézhető lett a Baroness a The Gutterben adott koncertje. A május 28-i, Brooklynban abszolvált fél órás szettben hét dal csendült fel, melyek közül három a legfrissebb, tegnap megjelent albumról, a Gold & Greyről került elő.

A szokásuktól eltérően ezúttal nem nagylemezzel jelentkezik a Pallbearer, hanem egy külön dallal, az Atlantisszal kedveskedik a rajongóinak - meg új általában mindenkinek. A természetesen belassult, de nagyon is érzelmes dal mellé egy másik felvétel, a Thorns élő verziója is felkerült a virtuális kislemezre, ajánljuk fogyasztásra!

Idén már húszadszorra dübörögtek fel a kétkerekű csodajárgányok (elsősorban természetesen Harley-k, másodsorban minden egyéb) a Balaton partján, de a motorozástól független attrakciók mellett a zenei felhozatal miatt szintén érdemes volt legalább egy napra leugrani Alsóőrsre, ráadásul az időjárás is kedvezett a szabadtéri bulizásnak.

Újabb klip készült a Sabaton új nagylemezéhez, az első világháború eseményeit felölelő The Great Warhoz. A többféle kiadásban megjelenő koronghoz egy nóta, (a nem albumos Bismarckot most ne számoljuk) a Fields Of Verdun már korábban is elérhető volt (mint tudjátok, először az Apocalyptica átdolgozásában debütált a dal), most megérkezett a már említett korszak legendás csatagépének és pilótájának, a Vörös Bárónak emléket állító The Red Baron, melynek klipjében maga Manfred von Richthofen masinája is aktív szerepet játszik.

Egy hatalmas, többek között arénákat is érintő turné keretein belül mutatja majd be a legújabb nagylemezét, a Walk The Skyt az Alter Bridge. Az október 18-án érkező anyag legfrissebb tételeit megmozgató kvartettet hozzánk legközelebb Bécsben lehet majd élőben elcsípni, ott a Gasometer lesz a célállomás, ráadásul a Shinedown és a The Raven Age fog bemelegíteni nekik.

Egy újabb listát tett közzé a Kerrang!, hogy legyen min csámcsogniuk a rajongóknak. A legújabb sor az évtized legjobb metalzenekarait szedi össze, mindösszesen ötven formációt, ha már egyszer... Fontos, hogy ne is keressétek a régi, nagy klasszikusokat, itt csak olyan csapatok szerepelnek, akiknek az első lemeze 2010-ben, vagy azután jelent meg, ráadásul csakis az USA területéről lettek összegereblyézve a felvonultatott formációk! Mondjuk azt alá kell írni, hogy így is vannak csapatok, akik ezen rövid idő alatt is elég nagy népszerűségre tettek szert, többen már nettó headlinerként nyomatnak nem is kis kanyarokat. Rohan az idő, na! Bónusz kérdés: vajon a magyar mezőnyből kik lennének azok, akiket érdemes lenne felrakni erre a listára, vagy kikből lehetne egy külön ilyen sort létrehozni?