Tegye fel a kezét és álljon ki a sorból az, aki még mindig azon rágódik, hogy lassan húsz évvel ezelőtt a Sepultura zenekar soraiban bekövetkezett egy énekesváltás. Aki pedig kiállt, az most huppanjon le egy kényelmes sarokba és töprengjen egy sort azon, hogy vajon miért ilyen nehéz neki alapvetően elengedni a múltat. Ugyanis lehet egy marék aktuális kérdés a legendás brazil banda apropóján, de ez már sehol sem az. A jelenben tudniillik már a nyolcadik olyan lemezt hallgatjuk, amin az egykor jócskán átalakult Sepu ismét demonstrálhatja, hogy sosem a múlt gyűrött szendvicseit vakargatta kifele a szimatszatyorból és próbálta lenyomni a közönség torkán. Hanem mindig vérfrissítő erőkkel futott neki.. Így az sokkal fontosabb kérdés, hogy az utolsó három lemez után most ismét van-e új irány? Meg, hogy elég hegyes-e az iránytű, ami odaszúr?