RockStation


King's X - Three Sides of One (Inside Out, 2022)

Majdnem jó

2022. szeptember 13. - vinylwowww

kingsxthreesides.jpg

Olyannyira bajban vagyok az új King's X lemezzel, hogy azt sem tudom jelenleg, hogy ez a kis írás kritika lesz e vagy inkább ajánló, szóval egyszerűen belevágok, lássuk mi sül ki belőle. Annyit azért elspoilereznék mindjárt itt az elején, hogy szerintem a banda is hasonló határozottsággal vonult stúdióba.

Tovább

Súlyos betegséget diagnosztizáltak Ty Tabornél, törli az őszi turnéját a King's X

kingsx2022.jpgLemondta az Európa-turnéját a King's X. Az őszre tervezett lemezbemutató kanyar Ty Tabor meg nem nevezett, de folyamatos felügyeletet igénylő súlyos betegsége miatt került halasztásra. A nevezett album, a tizennégy év lemeztelenség után megjelenő Three Sides Of One szeptember 2-re várható.

Tovább

Tizennégy év után friss dalokra készül a King's X

kingsx2022.jpgSzeptember 2-án új nagylemez jön a King's X-től. A legendák tizennégy évet váratták a rajongókat, így muszáj felkötni a gatyeszt, de náluk a színvonal eleve adott. A csomagról egyelőre nem sokat tudni a megjelenési időn kívül, de arról meg már volt szó. A nyári turnéjuk sajnos hazánkat nem érinti. Azért alább megmutatjuk a dátumokat, hátha valamelyik szimpi lenne.

Tovább

Keverés alatt új King'X, várhatóan a régi klasszikusok szintjét hozza majd

kingsx_2018.jpgElég magasra állította magával szemben a mércét a King'X legénysége. A 2008-as XV utódját ugyanis az 1994-es Dogman és az 1989-es Gretchen Goes To Nebraska szintjére véli belőni a csapat basszusgitáros/énekese, Doug Pinnick, mondjuk nem véletlenül: nagy valószínűséggel az utolsó korongjára készül a már több, mint negyven éve nyomuló trió.

Tovább

Albumsimogató: King's X - Tape Head (Metal Blade, 1998)

Welcome to the groove machine!

kings_x_tape.jpg

Vannak a kőbe vésett klasszikusok, melyeknek bérelt helyük van mindenféle all time toplistán (Nevermind, Sgt. Pepper, London Calling és társai), meg vannak a titkos favoritok, melyek minőségben hozzák a szintet, de ilyen-olyan okból kifolyólag valahogy nem kerültek soha igazán reflektorfénybe.

Tovább

Time Flies - Újabb videót mutatott be a KXM

kxm2019.jpgTegnap jelent meg a KXM legújabb nagylemeze, a Circle Of Dolls. A Doug Pinnick (King's X), George Lynch (Lynch Mob, Dokken) és Ray Luzier (Korn) alkotta csapat a megjelenés mellé egy videót is beékelt a köztudatba, mely a Time Flies című tételre lett leforgatva és mely stúdiózós jelenetekkel van csurig aggatva.

Tovább

King's X - Koncert anyag közeleg

Október 25-én (a DVD verzió november 23-án) jelenik meg a King's X Live Love In London című kiadványa, mely a csapat elmúlt 30 évének legnagyobb slágereit vonultatja fel. A csapat első hivatalos koncert DVD-jének anyagát 2009 januárjában Londonban az Electric Ballroom-ban rögzítették.

A lemezre a következő dalok kerültek:

01. Groove Machine, 02. Alright, 03. Pleiades, 04. Move, 05. What Is This?, 06. Lost In Germany, 07. Black Flag, 08. Pray, 09. Dogman, 10. Go Tell Somebody, 11. Julie, 12. Looking For Love, 13. Summerland, 14. Over My Head, 15. It's Love, 16. We Were Born To Be Loved, 17. Goldilox, 18. Visions, 19. Moanjam


Falat bontani kiskanállal…. : King's X - XV

Vannak zsigeri zenék, meg vannak okosak. Az egyikkel falakat lehet bontani, a másikkal is lehet, csak ott néha kiskanállal állnak neki. Tudom, hogy ez így elég hülyén hangzik, mégis a texasi King's X zenéjére valahogy igaz. Hihetetlen okos zenét játszanak, mégis, ha többször meghallgatod és ráérzel az ízére, megvan benne az az erő amivel az előbb említett falak áttörhetők.

25 éve zenélnek, számtalan hatásból merítettek és számtalan együttesre, sőt talán még stílusokra is hatással voltak. Zenéjük szinte bekategorizálhatatlan. Éppúgy elfér benne   Beatles-re emlékeztető harmónia, a grunge, a laza funky, vagy a blues. Én a a 90-es évek közepén előszeretettel hallgattam Dogman és Ear Candy című lemezeiket. Mindkettő igazi klasszikus, de aztán más zenék után fordultam. Az XV természetesen a 15-ik nagylemezük és nem kisebb producerrel dolgoztak most, mint Michael Wagener, aki olyan előadókkal dolgozott korábban, mint Ozzy Osbourne, Alice Cooper, vagy a Dokken.

Érdekes kettősség jellemzi a lemezt. A visszafogott harmóniákból, most több jutott, mint vastagabb gitártémákból, de a védjegy a több szólamú ének most is megvan. Mindegyik tag (Ty Tabor-gitár,ének, Jerry Gaskill-dob,ének, Doug Pinnick-ének,basszus) kimondottan jól énekel.   

Először a direktebb, több és keményebb gitárral operáló dalok fogtak meg a lemezen, de később a lebegős, elszállós nóták is egyre jobban tetszettek. Nem könnyíti meg az ember dolgát, hogy 14 tételt írtak a lemezre, de a 2005-os Ogre Tones óta 3 hosszú év telt el.

A kezdő Pray gyomrozós riffjei után jó kis együtt éneklős nótává válik Kezdésnek nem rossz. Az ezt követő Blue visszavesz a keménykedésből kellemes harmóniáival. A hármas Repeating Myself, ha lehet még melódikusabb, mint a Blue, olyan mintha valami modernkori Beatles szólna, kiváló nóta. Az ezt követő Rocket Ship súlyos, zakatóló riffjei jól esnek a kitisztult fülnek. A Julie megint egy aranyos, melenkólikus tétel, kiváló énektémákkal. Ezután jön szerintem a lemez legjobbja az Alright. Jó adag grunge-al átitatott középtempós zakatolás, tökéletes refrénnel. A hetes Broke lassan lépdel, komótos basszus és gitárfutamaival, de a refrén itt is az a jó kis együtt éneklős, Pinnick zseniálisat alakít benne.
Az ezután következő I Just Wan't To Live kicsit bugyutácska darab, amolyan Galactic Cowboys-os, de szerethető. A Move újra karcosabb vonal, morcona riffekkel, megakirály refrénnel, amolyan második csúcspont. Az I Don't Know-ban azonban újra a harmóniáké a főszerep, még ha a gitár egy kicsit karcosabban is szól. A szólóbetét a közepén gyönyörű, csakúgy mint a dal emelkedő ívű befejezése. A tizenegyes Stuck-ot groovos riffjei és gitárfirkái teszik zseniálissá, míg az azt követő Go Tell Somebody egy kicsit kapkodósabb és döngölősebb darab. A következő málházós, mély, gyomrozós riffeket elővezető Love And Rockets (Hell's Screaming) jó kis bólogatós szerzemény, lágyabb refrénnel. Az ötvennégy perces lemezt pedig a No Lie zárja bluesos döngölésével, kocsmai hangulatával.
       
Nincs mese: három zseni játszik itt, akik a jó teljesítmény érdekében a bennük rejlő potenciált, már egy kis rutinnal is helyettesítik, de ettől még a végeredmény színvonala egy percig nem lehet kérdéses.    

9.5/10

Official klip nincs még az új albumhoz. Az alábbi egy rajongói videó, amin emberünk az Alright dobtémáit gyakorolja. A lényeg, hogy hallgatható.



A lemezről három felvétel (Blue, Move és Alright) a zenekar MySpace oldalán is meghallgatható.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum