Nekem még mindig kicsit új a Barba Negra kék és vörös kócerája a Csepel-szigeten, több okból is. Egyrészt könnyed az odajutás autóval is, szinte eseménytelen, még szombat este is komótosan félholt tud lenni a csepeli főút, ugyanakkor fossá rohadt szervíz út, ahol végülis parkolni kéne majd'…

A jazz zenéhez állítólag meg kell érni és úgy az emberek jó része úgy harminc éves kora előtt nem is kezdi ezt a dolgot érteni. Okés, ez meg a Rockstation. Nem is akarunk irányt váltani, annyi szép dolog van ezen a színtéren is, de azért egy kis kikacsintás a fúziós jazz irányába talán nem lesz a…

Van egy olyan zenei szubkultúra, amit teljes egészében a Rockstationnek köszönhetek. Mielőtt "idekerültem" volna nekem tök ismeretlen terület volt a post-rock/metal. Ennek úgy 14 éve már és természetesen azóta bekúszott a bőröm alá az Isis, a Neurosis, a Pelican és a többiek is. E vonal egy kicsit…

A hétköznapi mókuskerékből kiszakadás egyik kiemelkedően kellemes módja, hogy ha az ember leugrik egy klubba és fasza zenéket hallgat élőben. Ez az egyetlen dolog, amit kedves fővárosunkban élőktől mindig is irigyeltem. A végekről érkezve ezt mi egy szumma három órás extra manőverrel tudjuk…

Az augusztus közepe óta velünk lévő új Soilwork lemez írásával annyit sikerült vacakolnom, hogy lustaságom végül egy nagyon szomorú apropót adott ennek az írásnak. Ugyanis e sorok írása előtt két nappal olvastuk a zenekar FB oldalán, hogy a zenekar gitárosa és egyik fő zene- és dalszerzője, David…

Ha nem is napra pontosan, de megközelítőleg négy éve írtunk először a VOLA zenekarról, akkor a YUK-ban egy nagy bandát felvonultató prog metal egyik, kisebb előzenekara voltak. Azóta élénken követem őket, mert ott is és azóta is nagyon élvezhető, szellős, de nagyon okos prog metalt nyomnak. Aztán…

A lengyel post-rockerek új kislemezzel jelentkeztek, a közelgő nagylemezről, egyelőre csak hangban, klip nem készült a Fearflood címe újdonsághoz. És persze egyúttal felhívjuk a figyelmeteket is a szeptember 24-i budapesti bulijukra, az Instantban találkozunk. A koncertről további infók ITT.

Itt nálunk a RockStationnél nagyjából megvan a leosztás, hogy ki milyen muzsikát kultivál, főszerkesztőnk ezt tudja és érzi is, hogy mikor melyik lemezzel/stílussal kit kell megtalálni. Na, hogy én hogy léptem rossz helyre, hogy az új Muse album repült utánam, nem tudom. Okés, már úgy 10 éve is…

Én bírom a 5FDP-ot. Leginkább nem vagyok rá büszke, kapok itt a szerkesztőségében is érte hideget-meleget. De ez van. Félreértés ne essék, nem vagyok vak/süket, tudom, hogy meddig ér a zenéjük, ismerem minden hibájukat, megtéríteni sem akarok senkit, nem tolom fullba a kretént, de ezzel együtt jól…

Évi 100 koncert 20 éven át és már ki is jött a 2000 koncert. Ugye milyen egyszerű matek ez? A valóságban azért sejtjük, hogy ennyire nem egyszerű ez. Hosszú, nagyon hosszú és rögös az út, amire ezt a kétezres mérföldkövet a bandák elérik. A Loudwire tett egy szívességet nekünk, összeszedte, hogy…

A RockStation zászlója alatt általában olyan simán szoktunk bejutni bulikra, mint forró, olajozott kés a vajban, de tegnap valami apró porszem került a gépezetbe és kicsit várni kellett a bebocsátásra. De nem gáz, mert arra a pár percre, míg kint álltam, átengedtem magam és hagytam, hogy a modern…

Hogy az elmúlt két hosszú és gyötrelmes év után a fesztiválszezon végre tündököl-e régi fényében, majd a szezon végén az okosok mondják ki a nullszaldót, mi csak annyit tudunk mondani, hogy a Volt Fesztivál felvillantotta a demo verziót. Az öt napos heppeningből négy napot tudtam vállalni, mert a…

Most vagy soha. Ezzel a felkiáltással vettem jegyet tavaly év végén a Tool tegnapi bulijára. Lemezt 13 után adtak ki, a környéken koncertezni pedig úgy 15 éve voltak a Szigeten, szóval ha most kihagyom, talán ki is futok ebből, pedig egy Tool koncert bakancslistás. Így szerveztük főszerkesztő úrral…

Az ipari metal legjobb korszakában voltam tinédzser, ezen belül is az NDH (=Neue Deutsche Härte) felfutásának idején és tisztán él bennem a 25 évvel ezelőtti pillanat, amikor először ismerkedtem a Die Krupps, a KMFDM és persze a Rammstein zenéivel. Így talán fel tudom vezetni azt, hogy mennyit…

Két hete gyötörtem magam a svéd mesterek új albumával, mire végre valami érdemi vélemény megszületett. Egy Meshuggah album sosem könnyed etűd, de az idei lemez egészen 66 percig pusztít az elejétől a végéig. Azért is nehéz Meshuggah albumról írni, mert ahol ők járnak zeneileg, oda nem nagyon…

Szögezzük le gyorsan, hogy az Animals As Leader (továbbiakban AAL) új lemeze esetében nem fogunk mélyre mászni és nagy zeneelméleti megfejtésekkel pózolni. Mert kevesek vagyunk ehhez. Azt gondolom, hogy ezen a sárgolyón nagyon kevesen vannak azok, akik sejtik, értik, tudják, hogy pontosan mi és…

Bajban voltam az új Amorphis lemez kritikájával. Nem utólag, inkább előre féltem. A Circle vagy a Red Cloud magától értetődő zsenisége mellett a legutóbbi, 2018-as Queen Of Time lemezzel nagyon sok bajom volt. Leginkább, hogy feleslegesen hosszú lett - főleg a belehelyezett ötletesség függvényében.…

Mióta felültem úgy 2012 táján a Between the Buried and Me (BTBAM) vonatra a The Parallax II albummal, azóta nincs fogalmam nagyjából, hogy amikor szól, mit hallgatok. Ha épp akkor kérné valaki, hogy írjam le, mi szól a fülemben, mert még sosem hallott a zenakarról (amúgy sajnos leginkább ilyen…

Annak idején, amikor a Magmát hozta nekünk a Gojira, az első hallgatásra megszeppentem. Nem akarta megtalálni nálam a helyét. A korábbi lemezeik - főleg a L'Enfant Sauvage - az első kör után olyan természetességgel váltak "örök darabokká", mintha ezeken nőttem volna fel. Aztán lassan felőrölt a…

Úgy 11-12 évvel ezelőtt, amikor a Jeff Scott Soto vezette W.E.T. megalakult és kijött első, self-titled albumával, ami finoman szólva sem váltotta meg a világot, valószerűtlenül belemászott a lejátszómba és viszonylag sokáig maradt ott. Erre ok, sem indok nem volt, mert abban az időben egészen más,…