Németh Zsófi egy asszonyi formatervű zenegép. Itthon fantomsztár státuszban leledzik - a Piresian Beach a rock-underground, a 2010's évtized első felét átfésülő budapesti lo-fi hullám, a tumblr-fetisiszták és a Coollisták ünnepeltje lett, mialatt az ország java még megjegyezni se tudja bandái nevét (ld. még Summer Schatzies)... Most, egy kisebb alkotói válság, egy nagyobb hallgatás és 2 friss, baszotterős, fülbe festett körmöket mélyesztős visszatérő EP után körülnéztünk hálószobatáján... na, nem úgy, mint a Velvet tenné, hanem kizárólag zeneileg: itt készül a hangjegyekbe oltott lélekmarcang. A magyar garázsrock gardedámja némi fényt csiszol a földmélyi félhomályba nekünk...

Téglás Zoli olyan, magyarságát mindig és mindenhol büszkén vállaló hazánkfia, aki világviszonylatban is igazán komoly dolgokat tett le az asztalra. Ami a zenei tevékenységét illeti, az utóbbi évekbeli Pennywise-kanyar után most ismét az Ignite-é a főszerep az életében – olyannyira, hogy az alábbi telefoninterjúra is a stúdiómunkálatok közepette került sor (a Zoli Bandnek szintén íródnak új dalai). Emellett pedig a természetvédelem elkötelezettje és hazánkban jelenleg uralkodó állapotok mellett sem megy el szó nélkül. Utóbbiakról, vagy az őt és családját is közvetlenül érintő történelmi időszakokról, eseményekről szinte kérdezni sem kell… Aki csak kicsit ismeri őt, annak persze nem mondtunk újat mindezzel. A jövő év eleji különleges budapesti „mini fellépés-sorozatot” (előzőleg már hírt adtunk róla) felvezető beszélgetés viszont remélhetőleg tud aktualitásokkal szolgálni!.. (Koncertfotók: Réti Zsolt)

Jóllehet a Seether elsősorban az Újvilágban számít nagy kalibernek (holott Dél-Afrikából indulva építette fel a karrierjét!), ideát sem cseng rosszul a nevük. A frontember Shaun Morgan és Amy Lee közös száma, a Broken annak is biztosan ismerős, akinek a csapat neve esetleg nem rögzült a fejében. Ők ketten amúgy a bulvársajtónak is adtak némi témát anno a párkapcsolatuk idején, bár ez most tényleg mellékes. Hat lemezzel a hátuk mögött – ki ne tudná a rajongók közül, a legutóbbi idén érkezett – épp ideje volt elkezdeniük tovább fokozni az európai jelenlétet, de a jelenlegi körben ez máris olyan jól sikerült, hogy napokon belül Budapesten üdvözölhetjük őket. Ezt a Dürer Kertes koncert előtti utolsó emlékeztetőnek is tekinthetitek, a továbbiakban pedig a John Humphrey dobossal folytatott beszélgetés olvasható.

Az egész műfaj – azon belül is az egyik legmostohább sorsú irányzat, a hamisítatlan klasszikus doom metal – egyik legértékesebb és legnagyobb hatású, ugyanakkor leginkább alulértékelt (megint más kérdés, kinek a hibájából alakult így) zenekara, egyszersmind egyik nagy túlélője, a chicagói Trouble tette tiszteletét nálunk immár harmadik alkalommal. A hírnevükhöz a messzemenőkig méltó koncertről már megemlékeztünk nemrég, most következzen a buli után készült interjú a banda két oszlopos tagjával. A szép kerek évfordulóhoz érkezett debütáló albumról és a legutóbbi korongról egyaránt szó esik benne – na meg a The Skullról is, legfeljebb kicsit más vonatkozásban…

Decemberben ismét Budapestre látogat a finn maszkos grindcore trió a Psykoanalyysi. Ennek kapcsán kérdezősködtünk egy kicsit a dolgokról Kari Grindi énekesnél és Aimo Mäjäys dobosnál.

A Skindred-et még a Kettő-Négyben láttam először. Akkor kicsit fenntartásaim voltak még a reggae meg a metál keveréséről, de nyitott voltam! Hallgatgattam Benjiéket, de valahogy soha nem fogott meg úgy igazán, amit nyomattak. Aztán 2013-ban láttam őket a Hegyalja Fesztiválon a Down előtt. Na, ott akkor azt mondtam, hogy ez tényleg party zene. Azóta vártam, hogy elbeszélgethessek a frontemberrel. Hajtás után kiderül, hogy mi is az, ami tényleg fontos az életben.

Mindig jó itthon újabb és újabb zenekarokba botlani, akik oda rakják magukat ahogy csak bírják. Nem tűrnek kompromisszumokat, mennek előre, és közben letörlik a vigyort a sok pózer banda arcáról, akik csak divatból tolják a kemény zenét. Zahorán Csabit sok produkcióban láthattuk már, rengeteg helyen megjelent már. Számomra mindig is egy érdekes figura volt. Volt szerencsém beszélgetni Csabival az idén megjelent Bekes projekt albumról, meg sok egyéb másról is. Hajtás után kiderül, hogy milyen is az élet korlátok nélkül!

Szombaton ünnepli a 25 éves évfordulóját a szekszárdi Prosectura. A punk zenekar énekesét, a Kispest és Ramones fanatikus Imre Norbertet faggattuk ki, elég komolyan. Komolyan.

A kövér riffekre és vaskos groove-okra épülő, minimalista felépítésű dalairól elhíresült Helmet az 1990-es években készült albumaival nem egy mai irányzat előfutára lett. Tevékenységét ráadásul számottevő sikerek is kísérték az évtized közepén. Jelenlegi, a Betty albumot felelevenítő turnéjuk és immár harmadik magyarországi fellépésük apropóján beszélgettünk a főemberrel és egyedüli megmaradt alapító taggal, Page Hamiltonnal.

Knapp Oszi egy meghatározó személyisége a hazai undergroundnak. Mindig csinál valamit, mindig ott van valahogy, és mindig van véleménye. Le is ültem vele, hogy dumálgassunk kicsit a zenekarairól, hogy mi a helyzet vele mostanában. Szóba került itt minden, amire csak kíváncsiak lehettek az új Grizzly albummal kapcsolatban, megtudtuk, hogy élnek-e még a Zombie-k, illetve, hogy mi a helyzet most a Wrong Side Of The Wall-lal.

Fél éven belül két tagcsere- ez egy olyan változás egy zenekarban, ami egy komplett lemezmegjelentetéssel is felér. Gábor Andrist, és Székely Marcit az Ozone Mama  tagjait kérdeztük meg ennek kapcsán, hogy mi újság a zenekar háza táján.  (Fotó: Barta Imre)

Eddig mindig izgultam az interjúk előtt, ellenben most egyáltalán nem. Kis csúszással ugyan, de leülhettem Niclas Engelin-nel beszélgetni egy jót. Nehezen tudom eldönteni, hogy Rob Zombie-val vagy vele volt jobb interjúzni. Kevés az ennyire kedves zenész, aki végig mosolyog szórakozik veled az interjú alatt, és egy percig sem érzed azt, hogy ő lenne a nagy rock sztár. Hajtsatok, olvassatok! Megéri!

Néha a technika ördöge úgy gondolja, hogy kitol az emberrel. Készülsz a forgatásra, megint videóinterjút terveztünk. Emberünk még házhoz is jön, végre nem kell a több tízkilós cuccokat cipelni, négy kamera belőve, amikor amelyik a hangért lenne felelős úgy gondolja, hogy ment ő aznap már eleget az interjú kezdete után négy perccel kikapcsol, és többé nem is akar működni. Illetve, csak addig amíg csak az interjú tart... Murphy.....Mindegy, megoldottuk így, és Te most szépen tovább hajtasz és elolvasod Szakács Jocival  a Cadaveres dobosával, az Influens énekes-gitárosával készített interjúnkat!

A Tankcsapdára sok mindent lehet mondani, de azt el kell ismerni, hogy itthon megkerülhetetlenek. Lehet fikázni, lehet imádni őket, de el kell ismerni, hogy hatalmas szerepük volt a hazai rock zene formálásában. Az idén 25 éves zenekarral a Budapest Parkos koncertjük előtt beszélgettünk szponzorációról, a YouTube-ról, a jubileumról, és az új lemezről! Hajtás után láthatjátok és hallhatjátok mit is mondott Lukács, Fejes, és Sidi.

Szerencsés vagyok. Ebben teljesen biztos is vagyok. Tudjátok miért? Egy olyan országba születtem, ahol az ember igazán megtanulhatja mi az a kitartás, ahol olyan emberekkel, zenekarokkal találkozhatom, akikkel élmény beszélgetni. Akiktől mindig lehet valami apróságot ellesni, tanulni. Tele vagyunk jobbnál jobb bandákkal, érdekes gondolkodású emberekkel, akik miatt megéri itt élni. A Wacken Festivalos fellépés okán a Room Of The Mad Robots-szal készített interjú során ismét ezt éreztem. Hajtás után mindent megértetek ti is.

Az A38 hajót és picike, de metálilag annál vérszomjasabb-szőrösebb hazai közönségét másodszorra látogatta meg a Grammy-díjas, északi black'n'roll úthenger, a Kvelertak. Élőben nagyobb pusztítást végeztek a hallójáratainkban, mint Vörös Erik legénykorában, de úgy találtuk, ideje belekérdeznünk a mitológiájukba is - erre mit ad a norv ég? Erlend és Vidar (a fosztogatók közül az üvöltős meg az egyik pengetős) olyan csávók, akikkel bármikor elmennék baglyot sütni valami fjord tövében. InterJúeszkdforit.

(Roll down for the English Version, dears!)

Nem mindig sikerül minden interjú úgy, ahogy az ember szeretné. Nehézkes a szervezés néha, hogy a zenész éppen, hogy ér rá, milyen kedve van, vagy egyáltalán akar-e veled beszélni. Most se voltam könnyű helyzetben.... Először úgy volt, hogy Vinnie Paul ad interjút, aztán kiderült, hogy nem. Utána úgy volt, hogy csoportos interjú lesz, de helyette (szerencsére) egyesével mentünk be, ellenben csak három percet kaptunk a beszélgetésre. Ha ez még mindig nem lenne elég, akkor elárulom, hogy most merült le a diktafonom..... Úgyhogy most villámgyorsan memóriából megírom az interjú végét Kyle-al a Hellyeah basszusgitárosával, utána a többit. Jó szórakozást.

A marylandi Misery Index idén az ötödik albumát szállította le a The Killing Gods képében. A banda kitart a death / grind műfaj mellett, amelyet továbbra is egyedi módon, hardcore hatásokkal színesítve művel. A budapesti koncertig sem kell már sokat várni, addig pedig jöjjön a Mark Kloeppel gitárossal folytatott eszmecserénk...

Minden fiatal kis "kezdő" zenész kölök arról álmodik szerintem az első sikeresebb próbák után, hogy akkor most már jöhetnek a világot jelentő deszkák, miénk lesz az egész világ, több ezer ember előtt játszhatunk és METAL! Aztán már amikor az emberek tapasztaltabb vén rókák lesznek, akik rájönnek, hogy elég azért is hálát adni, hogyha már egy rendesen működő zenekart sikerül összepakolni. Természetesen kis hazánk tele van jobbnál jobb zenészekkel, akik semmi áron sem akarják feladni. Veress Marci is egy ilyen kaliberű gyerek. Ismerem mióta elkezdett zenélni. Soha nem adta fel, és mindig órákig verte a dobot. Most meg mit ad Isten? A kölök megy Amerikába zenélni. Amikor először meghallottam a pofám leszakadt, de hát mit is kívánhat az ember egy barátjának? Minden legyen a legnagyobb rendben, aztán meg hozzon valami meglepetést! Na, jó azért még a sok sikert illik oda lökni neki, mert megérdemli a srác. Ennek kapcsán beszélgettem vele amikor totál véletlenül sikerült összefutni a Kálvin térnél.

A The Southern Oracle a fiatal, de mégis annál rutinosabb formációk közé tartozik. A csapat pár nappal ezelőtt jelentette meg második nagylemezét [HTH/LTH] (Higher than heaven, lower than hell) címmel, melynek sajtóbemutatójára mi is meghívást kaptunk, és ha már ott voltunk a zenekart is mikrofonvégre kaptuk egy interjú erejéig.