Abbath szólómunkáinak sosem voltam nagy fanja, az Immortalnak viszont annál inkább. Hozzácsapva ehhez napjaink talán legjobb black/speed bandáját, a Hellrippert és a Joel Grind vezette Toxic Holocaustot, a csalódás kizárt volt.

Nyolc év után tért vissza Magyarországra az Tesseract, így bátran mondhatjuk, hogy az utóbbi időben nem igazán kényeztették el az itthoni nagyközönséget. Na, nem mintha az Unprocessed, akik nekem az este fénypontja voltak, olyan sűrűn járnának erre, hiszen annak is már jó öt éve, hogy volt szerencsém megismerni őket az A38-on, azóta meg nem jártak magyar földön, legalábbis zenélni tutira nem. Ezeknek a lógósoknak a The Callous Daoboys melegített be, akik tavaly után tolták el ide újra a biciklit, de szerintem haladjunk szépen, sorjában.

Felemás érzésekkel indultam el a Barba Negrába ezen a szombat estén. A Delain az egyik kedvencem a poposabb metal zenék vonaláról, de lényegében egy teljesen más csapat érkezett Budapestre, mint legutóbb. Aggódtam, hogy fognak teljesíteni az átalakult tagsággal, de mint később kiderült, a félelmem alaptalan volt.

A finn-magyar-görög Beast In Black a tavalyi Európa-turné után alig egy évvel ismét útra kelt. Bár új nagylemezük egyelőre nincs, szinte minden koncertjük teltházas idén is. A frissített programmal és új vendégzenekarokkal kiálló csapatot Bécsben kaptuk el.

Amikor egy-egy ismertebb, kedvelt hazai zenekar a városodba látogat, akkor igyekszel elintézni, hogy láthasd őket. Jelen esetben a Lazarvs indult neki az ország keleti részének a Darkmess társaságában. Miskolc volt az úticél, ahol a Helynekem színpadát gyötörte meg szombat este a két zenekar. Igen, Budapesten kívül is van zenei élet!

Január első szombatján ismét megrendezésre került a Desszert Feszt Budapest Parádé, amely a neve ellenére minden évben elég súlyos felhozatallal várja az underground elkötelezett híveit. A helyszín az Instant-Fogas kisebb és nagyobb terme, így felváltva mehetnek a koncertek és akár nyitástól zárásig folyamatosan szólhat az élőzene a füledbe, persze csak ha kellően nyitott vagy, hiszen a lineup ebben az évben is elég eklektikusra sikeredett. 

Képzeljük el a Barba Negra komplexumot a város bármely pontjából ideálisan megközelíthető helyen, hűtőkamra-effektus nélkül, dimenzióit tekintve négyzetre emelve, és megkapjuk az egykori gyárépületből háromtermes koncerthelyszínné varázsolt Klokgebouwt. /Fotó: Marcel Krijgsman/

Régen mindig foglalkoztatott, hogy mitől olyan más egy-egy vidéki klub buli, mint a fővárosi koncertek. Hiszen lehet valami jobb, hogyha nem olyan jó a technikai háttér? Mennyire tud bepörögni egy már ismert, befutott zenekar, ha nem háromezer, hanem “csak” ötszáz embernek játszik. Ez volt a fő motívuma annak, amiért december 14-én, Miskolcon ellátogattam a Tankcsapda koncertjére.

Az Eclipse legújabb albuma idén ősszel jelent meg, ennek turnéja zajlott a közelmúltban. A körút nem érintette Magyarországot, de exkluzív beszámolóval szolgálhatunk a prágai koncertről.

David Lowy tíz éve alapította a The Dead Daisies zenekart, most válogatáslemezzel és turnéval ünneplik az elmúlt évtizedet. A 2022-es halasztás után már igencsak várhatták a rajongók -köztük én is -, hogy ismét láthassák a kedvenceiket, különösen most, hogy John Corabi visszatért a zenekarba. Eddig sem másodvonalbeli "futottak még" zenészek fordultak meg a zenekarban, Glenn Hughes remek volt és a Holy Ground/Radiance is jól sikerült lemezek, de igen nehéz pótolni egy olyan karizmatikus frontembert és hangot mint John Corabi, Marco Mendozáról nem is beszélve. Nekem nagy öröm John visszatérése és biztos voltam benne, hogy ott kell lennem a Barba Negrában!

Végre 9 hosszú év után visszatértek a halálcsillagok, ezúttal a Barba Negra blue stage-re a májusban megjelent legújabb lemezük bemutató turnéja keretein belül. A turnéra szintén svéd előzenekarokat hoztak magukkal az eletronikus és a synthwave hangzás ötvözetét képviselő Priestet (korábban már megfordultak nálunk 2018-ban a Fekete Zaj Fesztiválon, valamint a 2019-es év januárjában a Dürer Kertben is), valamint a heavy metalt képviselő Liv Sint (ex-Sister Sin, 2010-es Lordi előzenekaraként láthattuk és hallhattuk már Liv Jaggrell-t az akkori bandájával a Sister Sin-nel).

Ha a Helmetről írok, nem állhatom meg, hogy ne nosztalgiázással kezdjem, hiszen 28 év telt el az első találkozásom óta Page Hamilton egyszemélyes zenekarával. Floridában éltem, internet még sehol, lemezboltokba jártam be és szórólapokról tudtam meg, kit lehet elcsípni a környéken. Amikor megláttam a Helmetet, majd kiugrottam a bőrömből! Kevés cd-m volt akkoriban még, de amikor elkezdtem a kazikat digitálisra cserélni, a Meantime és a Betty elsők közt volt.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

44 állomásos turnén tér vissza Európába a legendás industrial metal zenekar, a Fear Factory. A közelmúltban mutatkozott be nagy sikerrel az új felállás, az Olaszországból érkező Milo Silvestro énekes és Pete Weber dobos csatlakozásával. Budapesten tegnap léptek fel a Butcher Babies, az Ignea és a Ghost Of Atlantis fellépése után. Máté Évi fotóiból válogattunk.

Fekete fátyolba öltözött november 20-án a Papp László Aréna. Az amerikai Black Veil Brides, a Halestorm zenekarral felfegyverkezve tért vissza közel 1,5 év után Budapestre. A dupla headliner bulikat Európa szerte egy különleges, szintén amerikai művész, Mothica nyitja meg.

Bejelentették, ott kellett lennem. Ott voltam, nem csalódtam. Röviden így lehetne leírni a Lorna Shore diadalmenetének budapesti állomását, persze csak ha nagyon sarkítani akarunk. Az este sokkal több volt ennél és bizony én úgy éreztem, hogy most a hangzás is a közönség oldalán állt.

 

2019 őszén láttam először a Conant a régi Dürerben. Akkoriban pusztán a felfedezés öröme hajtott arrafelé, azonban annyira magával ragadott a liverpooli trió fellépése, hogy azután nem csupán helyet kaptak tavaly az év végi tízes listámon, de izgatottan vártam, kerestem az újabb alkalmakat, amikor megint láthatom őket. Merthogy jó-jó, szeretem a lemezeiket, ám koncerten teljesen egyedi, különös erőket teremtenek.  

Január óta nem jártunk a koncert helyszínén, azóta épült-szépült az új Barba Negra. Kulturáltabb lett, kezdi elveszíteni sátor jellegét. Még a ruhatárnál, illetve az (eddiginél több) italos pultnál sem voltak vészesek a sorok, pedig cirka nyolcvan százalékos házat jegyezhettünk fel.

A Michael Gira által alapított Swans sosem volt a könnyen emészthető és befogadható zene megtestesítője. Az 1982-es alakulás óta eltelt időben a New York-i experimentális rock zenekar különböző fázisokon, felállásokon és műfajokon ment keresztül.

Újra Budapesten járt a Pain, ismét hatalmas bulit csaptak. Ez mondjuk körülbelül alap náluk. Na, persze ilyenkor, amikor túl ideálisan indul valami, rendszerint beüt valami ménkű, így a koncert egésze végül jól meg lett rakva, viszont ennek ellenére szerencsére a Dürer számomra új nagyterme is. Már a lehetőségekhez mérten.

Őszi koncert-nagyüzem ide vagy oda, a Cudi Purci Bookingnál nincs megállás! A Dürer kistermes nemzetközi sludge / doom rifforgiát (Stormo, Lord Dying, Conan) egy hét elteltével máris követte a folytatás. Sajnos szerényebb nézettség mellett, ám semmivel sem alacsonyabb színvonalon.