Újra görögök, újra fuzz pedál, újra stoner zene és vajon újra szeretni fogjuk? A mai Nuggets-ben kiderül, hogy mit is gondolunk az Into the Desert-ről, amit a Fuzzing Nation prezentál nekünk.

Hihetetlen, hogy ez a lemez is húsz éves lett. Egyre inkább érezzük, hogy mennyire klasszikus kor is volt ez a kétezres évek. Sorra jönnek az olyan lemezek újrakiadásai, ünnepi kiadásai, amiken felnőttünk. Most éppen a Green Day American Idiot lemeze kapta meg a húsz éves jubileumi kiadást. Na, de nézzük is meg, hogy a Magneoton mit pottyantott az ölünkbe!

Valamiért érdekes, de vonzódom a zenekaroknak olyan lemezeiért, amit sokan nem bírnak, vagy éppen a leggyengébb produkciónak tartanak. Imádom a Metallicától a St. Anger-t, sőt az egyik legjobb lemeznek tartom, amit Hetfield-ék csináltak. Nirvana - Bleach és még sorolhatnám. Hihetetlen dolog belegondolni, hogy a Tankcsapda egyik ilyen lemeze is már huszonöt éves lett. Emlékezzünk együtt a Ha Zajt Akartok!-ra.

Egy első lemezes zenekarnak soha sincs könnyű dolga, ha szeretné megragadni a potenciális hallgatók figyelmét. Így volt ez a digitális korszak előtt, és hatványozottan ez a helyzet napjainkban is. Az már csak extra adalék, hogy az ember e-mail címére 2024-ben napi rendszerességgel éreznek a különféle promóciós ügynökségek által a következő szenzációkként tálalt névtelen előadók lemezeinek előzetesei.

Bő egy éven belül két lemez, egy mindössze két éve alapított zenekartól - ezt nevezem tempónak. Ezek a mutatók a műfaj ’80-as évekbeli hőskorában se voltak hasonlók. A választott műfaj pedig a borítókép alapján nem is lehet kétséges – természetesen thrash metal a játék neve.

Jóllehet, hogy tavaszi megjelenésről van szó, fél év múltán mégis indokolt, sőt érdemes is megemlékeznünk az AWS aktuális korongjáról. Az Innen szép nyerni képében ugyanis a hazai modern rock/metal vonal egyik fontos lemezéről van szó. A fontosság pedig jelen esetben nemcsak a kívülállók, azaz a hallgatóság, hanem a zenészek szempontjából, személyes síkokon is hatványozottan értendő.

Van új Pixies. Egy ilyen kijelentésnek a 93-as feloszlást követően még lett volna némi extra hírértéke, most viszont ez csak annyiban hír, hogy megjelent a legfrissebb The Night the Zombies Came című Pixies sorlemez.

Idén sokkal kevesebb a gyöngyszem, mint tavaly. Emlékszem, hogy az előző évben nem tudtam, hogy hova kapjam a fejem, folyamatosan jöttek elő a jobbnál jobb zenekarok a pincék, próbatermek mélyéről. Idén meg valahogy ez az egész megállt, de minimum stagnál. Azért néha-néha a horgomra akad valami. Itt az Aeternal Chambers bemutatkozó anyaga!

16 év után November 1.-én jelent meg a The Cure legújabb albuma és ez az időzítés több mint szimbolikus: a Songs of a Lost World Robert Smith személyes gyászát és az elmúlást tematizálva húz magával a mélybe.

Tankcsapda, Depresszió és Leander Rising egy epizódon belül. Igazi gigászok harca, de kinek sikerült a legjobban a 2014-es év? Mindegy is, mert volt ebben a merítésben olyan, aki nagyobbat gurított. De hogy ki is az és melyik lemezzel? Tudod a dolgod...

Az Adam 30 név nem elég, hogy kizárólag underground szinten, azon belül is csak regionálisan ismert. Mi több, ha ismeri valaki, az érintett a legjobb esetben is már negyven pluszos. A fentieket alátámasztandó, szokásomtól eltérően most egy személyesebb hangvételű kitérővel kezdeném.

A 1000Mods, számomra mindig is egy érdekes zenekar volt. Egy olyan távoli rokon, unokatestvér, akivel marha jól el tudok hülyülni a nyáron a nagyszülőknél, de amúgy soha az életben nem keressük egymást. Most megint találkoztam a zenekarral, hiszen november elején érkezik a Cheat Death, amit már rongyosra hallgattam.

Ha az első és a második Psychotic Waltz lemez közötti időszakot a kiadóváltás témájával hidaltam át, most sem kezdhetem mással az Into The Everflow kifutása és a Mosquito megjelenése között eltelt hónapok taglalását. Az ötös azonban a kevésbé erős német kiadókat követően egy azokhoz hasonlóan jelentéktelen, de angol céghez, a Bullet Proof Records-hoz került, mely label egyébként már a második lemez angliai terjesztéséért is felelt.

A zenekar, aminek még a Tankcsapda is nyitott. Illetve a zenekar, amely akkor játszott dallamos punk rockot, amikor a Green Day-ről, a The Offspring-ről, illetve a társaikról még fogalmunk sem volt. (A ’80-as évek második felében idehaza a különösen jól értesültek is legfeljebb csak a Bad Religion nevét ismerték.) Továbbá a zenekar, amely tavaly már alapítása négy évtizedes jubileumát ünnepelte - tette mindezt úgy, hogy ha alkalmanként hullámvölgyekben járva is, de folyamatosan jelen volt a hazai színtéren. Végül pedig a zenekar, amely évtizedek óta egyenlő az alapító gitáros/énekes Vigivel.

Azt hihetnénk, nem túl szerencsés egy feltörekvőben lévő hagyományos heavy metal csapat számára, ha olyan nagy tanítómesterei aktuális kiadványával közel egy időben jelentet meg új albumot, mint a Judas Priest vagy a szólóban nyomuló Bruce Dickinson. A portugál Toxikull most rácáfolhat erre.

Mi sem lehetne jobb Halloween-i csínytett, mint kihozni az év egyik leghátborzongatóbb albumát? Ha bírod a gothic metalt, a doomot, akkor a hátad biztos, hogy borsózni fog, de a karodon minimum feláll a szőr, ha meghallgatod a Neon Nightmare Faded Dream című lemezét

Kíváncsi lennék, hogy Molnár Mátéék mikor érezték először úgy, hogy révbe értek. A domoszlói négyes mentalitását ismerve, ők maguk nem is gondolkodnak ezen, csak teszik a dolgukat. A zenekar - a feledésbe merült demózós időszakot zárójelbe téve - 2004-től, vagyis a Nem kell más lemez megjelenésének dátumától számítja a maga sztoriját. 2024 tehát a bevezető gondolattól függetlenül egy jelentős dátum ebben a történetben.

A magyar metal peremvidékéről hozok lemezeket, leginkább grind témakörben. Pusztító alpáriság és tuskó, hentelős brutal death, és lélekölő black metal a menüben, de szerencsére lesznek olyan albumok is, melyek újra erőt adnak a folytatáshoz.

Négy év kihagyás és kisebb-nagyobb sorscsapások után elkészült a Nightwish tizedik nagylemeze. A nálunk is népszerű finn-holland-brit csapat egy újabb monumentális alkotással tért vissza.

A Mastodon is ünnepi hangulatba került, hiszen idén húsz éves a Leviathan albumuk, ami meghozta az első nagy sikert a zenekarnak. Azonban most nem a bálnavadászat lesz a téma, hanem az idén tizenötéves Crack The Skye.