November 11.-e vasárnap és november 12.-e hétfő este a Dürerben egyfajta mini-stoner ünnepség zajlott le szépen, hangosan, és viszonylag kis füsttel, minden értelemben. KoaX kolléga megírta a frankót a hétfői, Belzebong + Necromancers + Red Swamp buliról, a súlyos, lassú, kellemesen fejüresítő agyrázásról, de a vasárnapi, egész más energiákat megmozgató showt is meg illik örökítenünk... Egyrészt, mert transzélménnyel járt, másrészt, mert visszavonhatatlanul bizonyította, hogy az emberek ilyen kényes időpontban is képesek aktivizálódni... Harmadrészt pedig azt, hogy egy jól megtervezett lineup egymásra rálicitáló, fárasztó hedbítek és fejfájás helyett feltöltő élményt adhat, hát, bruttó bárkinek.
Bármibe lefogadom, hogy a koncertre jövők java hétfőn kisimult ráncokkal ment a munkahelyre, márpedig az ember nem ezt várná egy súlyos stoner-éjszaka után. OSZT' LÁM. No de haladjunk szép sorban!
Basszus, hogy milyen régóta vártam már erre a bulira! Amikor körülbelül félévente jártak Budapesten Robin Stapsék, mindig közbejött valami, aztán amire összeálltak volna a csillagok, rendre kihagyták kicsiny hazánkat a muriból. Szóval gondolhatjátok, hogy egy elég súlyos pótolnivaló (mind zenei, mind fontossági tekintetben) került le a bakancslistámról, lévén az egyik nagy kedvencem a legújabb, ráadásul töretlenül magas színvonalú lemezét hozta el nekünk. Esélytelen volt, hogy kihagyjam.
Egy kvázi minifesztivál kerekedett a Dürer Kertben, amikor a Decapitated ezen a kedves novemberi napon újra Budapestre látogatott. A lengyeleket négy másik csapat segítette ki, együttesen pedig egy elég masszív gyalut készítettek és csapták le vele a sajnos nem éppen nagyszámú közönség arcát.
A sors az utóbbi időben határtalanul kegyes azokhoz, akik a hard rock / heavy metal kultikus, méltatlanul alulértékelt, a színtérre és az adott irányzatok alakulására nézve viszont meghatározó hatású zenekarain nőttek fel, koncerten azonban eddig nem láthatták őket. Hogy csak az idei év jelentősebb történéseit említsem, tavasszal német földön, a Keep It True-n a Hittman visszatérésének örültettem, majd a Little Caesar kanyarított egy fergeteges rock n’roll partit Pozsonyban; most a Brit Heavy Metal Új Hullámának alapbandája, a Diamond Head látogatott el hozzánk első ízben – pár napra rá pedig a hajdan „Los Angeles legheadbangelősebb csapataként” elhíresült Armored Saint első magyarországi fellépésére is sor került. Utóbbi kapcsán az augusztusi eindhoveni bulitól nyilván nem tudtam elvonatkoztatni, ám John Bush és társai ettől függetlenül is újabb csodálatos, felemelő élménnyel gazdagítottak.
Jó kis csomagot kapott kézhez az északi metal rajongója, ha vasárnap este ellátogatott a szépen megtelített, de azért nem teltházas Barba Negrába (sok híja nem lehetett). Jó érzés volt látni, hogy nagyjából minden korosztály képviseltette magát, de hát, ha úgy nézzük, a két főzenekar (dupla headliner turnéról beszélünk) egyike sem ma kezdte az ipart – legyen az bármilyen formációban is. Sikeres recept? Pipa, így minden már csak az este légkörén múlt. Ja, bocs, azon sem, mert rendben volt az is!
A messze a múltba nyúló karrierje folyamán másodjára látogatott el Magyarországra az amerikai gitármester, Tony MacAlpine. A csütörtöki esti népünnepélyen a magyarok nem csak a színpad előtt vettek részt a buliban, de nem is csak a Levi Fantasy nevű nyitótrió műsorában, de ezt a jól készültek már jó előre tudták.
