Az ötödik a sorban a 2010-ben megjelent Mindstream névre keresztelt Cadaveres album. A lemezbemutató február 18-án a hajón zajlott, a Blind Myself és az Idoru társaságában. Na jó, az Idoru nem ünnepelt lemezkiadást, de ettől eltekintve rangos extrém metalzenei eseménynek néztünk elébe. A koncert előtt Körmöczi Pétert a zenekar atyját, lelkét faggattam a miértekről és a hogyanokról.

Kedves Körmi, mit szólnál ahhoz, ha a te interjúdat a Jason Newsed (akkor még Metallica basszer) interjúkazettámra venném?

Hát azt mondanám, ne akard már letörölni a Jason Newsed interjúd.

Amikor tavaly április végén bejelentésre került, hogy Warrel Dane (Nevermore énekes) szólózenekara mellett a seattle-i Nevermore is Vörös Attilát választotta gitárosának sokan kapták fel a fejüket. Azóta lassan egy év telt el, a Nevermore pedig március 14-én a Symphony X társaságában a PECSA-ban játszik.  

RS: Lassan egy éve, hogy a Nevermore-ban játszol. Gondolom volt már idő elhinni, hogy ez nem tündérmese, hanem maga a valóság. Miben van a legnagyobb különbség a hazai és a nemzetközi színtér között és mennyire nehéz ebben a közegben érvényesülni?

Az való igaz, hogy elég sokáig tartott felfogni ami velem történt, sőt, mind a mai napig történik velem olyan, hogy egyszer csak leesik a dolog és alig merem elhinni. A legnagyobb különbség a hazai és nemzetközi színtér között az leginkább a lehetőségekben és a méretekben merül ki. Míg itthon a legnagyobb zenekarok is ”csak” hazai színtéren képesek mozgolódni, ugyanabban a huszonvalahány nagyobb klubban, művházban, illetve ugyanazokon a fesztiválokon, addig mindezt nemzetközi szinten gyakorlatilag a világ minden táján könnyebben lehet csinálni, ami azért óriási különbség, és amiről talán minden zenész igazán álmodozik. Persze volt és van is rá példa, hogy magyar zenekarok külföldön koncertezzenek, esetleg turnézzanak, ez azért sajnos mindig korlátozva lesz. A magyar anyanyelvű zenekaroknál végképp. Érvényesülni a világon bárhol nehéz feladat, komoly kihívás, ami rengeteg áldozattal jár, de közel sem gondolom lehetetlennek. Amerikában, de nagyobb európai országokban is már csak a nagy számok miatt is könnyebben odajuthat az ember a „húsos fazékhoz”, ellentétben a rettenetesen telített és zárt, piciny magyar „piachoz” képest.

Külső szemmel három fej és csattanó tenyerek kupaktanácsa. Palika és Lac éjjel érkeztek, az „Ű" és az „Aeons" decemberben. Emlékezetes újévi fogadalmak: „Zombiként megfogadom, hogy 2011-ben végre felébredek!", „Esküszöm, hogy idén kilépek a pop szakmából!", „Ha törik, ha szakad, Sándor Danit egyszer rábeszélem az alvásra!", „Arany János kallert messziről elkerülöm!" „Kizárólag Laccal leszek hűtlen!" Vajon ki győz a mai párnacsatában? Az alábbi csupasz igazság nem feltétlenül válasz, viszont belső szemmel méltóságteljes hídavatás a piros párnák és a párnátlan meztelenség között. Most már indulhatunk a túlparta... Bajnóczi Piroska interjúja.

A Skalar Music egy világviszonylatban is jól ismert koncertszervező cég. Magyarországi irodája 2009 elején startolt és azóta a hazai koncertzenei színtér is örvendetes fellendülésnek indult. A hazai koncertéletről, a koncertszervezésben rejlő lehetőségekről és egy kicsit a jövőről is beszélgettünk Jakab Zoltán ügyvezetővel.

RS: Ha jól emlékeszem a 2009 év elejétől működtök Skalar Music-ként, mesélnél egy kicsit az indulásról, illetve a korábbi BPRNR-rel mi lett?

Valahol szerencsés történet a mienk, hiszen még a BPRNR Booking révén többször is volt alkalmunk együtt dolgozni az osztrák Nova Music-kal, akik ugye egyrészt a Nova Rock fesztivál megszervezéséért, másrészt az osztrák koncertpiac oroszlánrészéért felelnek. A BPRNR Booking vezetése közben eltelt idő alatt megfogalmazódott bennünk, hogy jó lenne lépni egyet előre, ehhez az osztrák cég pedig partner volt, hiszen úgy voltak vele, hogy ha már Szlovákiában, illetve Csehországban is mozgolódnak, evidens lenne Magyarország felé is nyújtózkodniuk egy kicsit. A Skalar nevet egyébként nem sokkal a magyar cég megalapítása előtt vették fel ők is. Az első Skalar Music Hungary rendezvény pedig a 2009-es Iced Earth/Saxon buli volt a PeCsában.

A korábbi BPRNR Booking következő lépése ez a cég. Míg a BPRNR egy jóval tágabb fogalom volt, hiszen nem csak koncertszervezéssel, hanem hazai zenekarok gyűjtőhelyeként, illetve képviseleteként is működött, a Skalar jelenleg a külföldi zenekarok hazánkba hozataláról szól. A cégérváltás így némileg jól is jött, nem mintha bajunk lett volna a BPRNR névvel, azonban az olyannyira volt a partnerünk, Vörös Andris gyermeke, hogy egy új név és új üzletpolitika segítségével jobban tudunk mi is az adott feladatra koncentrálni.

„Fontosat vinni ügyesen kell!” – egyre ügyesebben. Például az Ákos retket evett és véletlen ott volt a Szujó Dani is, de közben nem szólt. Közbe se. Például egyedi a sziklaszilárd Péter. Meleg a víz és intuitív az interjú. „Példák hullámokra” – a kidőlt fa fölé. „Ű”! Magyar wanted! Például elsőre megilletődött az értetlen levegő. Sapka, fájó hátból derék, debreceni koncert, pesti. Például karácsony. Objektív példák szubjektív csatornán. Vannak még zseniálisak is! A törpék lesik az Óriást. Ő, bárcsak lenne a van és legyen! Ez mind például egymást kiegészítve. „Gyere, gyere!” Például gyorsabban, halkabban, karc-mentesebben! „Azért jöttem, hogy” a hullámok végre újra egy hullámhosszra táncoljanak. Például itt. Egyedi Péterrel és Örményi Ákossal, az Óriás két tagjával Bajnóczi Piroska beszélgetett.

A Velvet Stab története a 2000-es évek elejéig nyúlik vissza. A punkos elemek a kemény zúzások és a dallamos ének jól megfér egymás mellett zenéjükben. Bajnóczi Piroska a zenekar három tagjával beszélgetett múltról, jövőről és sok minden másról.

„Meleg színek ölelnek,
Éles késhegy villan mögötted,
Árvalányhaj tova, hirtelen rettegés,
Még szúr a kés.
Őrültek tánca, betegek melegágya,
Szirom lehull, tüskehúr,
Az égből nyilak, vízből hidak,
Melynek vége téboly tépte kolonc.”

Rise Against vagy Velvet Stab? Miért?
Kátai Tamás (Tomi - dob): Velvet Stab! Rise Against-et csak azért játszunk, mert nagyon szeretjük őket. Volt egy Dürer kertes buli, ami a „Szegény Ember Nowarokkja” néven volt hirdetve. Ennek az volt a koncepciója, hogy minden zenekar eljátszik egy külföldi zenekartól két számot. Mi a Rise Against-et választottuk nyilván a szimpátia miatt, és így belekerült a koncert programunkba kettő szám, amik utána - bárhova is mentünk - tök jól működtek élőben. Mi is élveztük ezeket játszani, Pityinek is jó a hangkaraktere ezekhez a dalokhoz és emiatt kitaláltuk, hogy csinálunk egy Rise Against Cover zenekart. Éppen pár hete volt a debütáló buli a Dürerben a Guilty Parties-zal és a Faith No More Tribute-tal. Úgy néz ki, hogy ennek folytatása is lesz, mert tök jól vették az emberek Pesten is. De mindenképpen Velvet Stab, mert Velvet Stab!
A döfés bársonyban fáj a legjobban?
Nagy Viktor (Mánü - basszusgitáros): Igazából ez csak egy fura ellentétpár volt és még az előző énekes találta ki. Mi nem gondolunk bele mélyebb tartalmat, de a bársonynak nem olyan jó a döfés, mert elég puha.

A Live Nation a világ legnagyobb koncertszervező cége. Csupa sztárfellépő erősíti a soraikat. Magyarországon 2008 óta működik ezen a néven a cég, de az alkalmazottak régóta ebben az iparágban dolgoznak. 2010-ben világsztárok sorát hozta hazánkba a Live Nation; erről, a koncertszervezésben rejlő potenciálról és egy picit a jövőről is beszélgettünk Márkus Éva marketingigazgatóval.

RS: 2007 óta működik Live Nation Hungary Kft-ként a cég. Nagyot tévedek, ha azt mondom valószínűleg az egyik legsikeresebb évet zárják?

Valóban az egyik legsikeresebb évünk volt  2010. Szerencsések voltunk, hogy olyan produkciókat szervezhettünk Budapestre, amelyek nagy közönségérdeklődésre tarthattak számot, illetve „jó kézzel” nyúltunk bele itthon még ismeretlen produkciókba is, ilyen volt a Séta a Dinoszauruszokkal, amiből végül 7 előadás ment le, óriási sikerrel.

Óbasz Ólszál elégedett, de azért néha irigykedik Icsáhom Sátyámra. Vajon Icsáhom Sátyámot is megszállja a zöld szörnyeteg a messiás eljövetele után? Semmi gond, a pszihadelia rózsaszín ködfelhője feloszlatja a démonokat. Közben a Nagy Mexikói Mester Futurspektiv2 fesztivált jósol 2010. október 14-re, az A38 hajóra. Traktorral stílusos menni, a kamiont manapság senki se veszi komolyan. Vigyázat, hip-hop eltűnnek a szerpentin útvesztőjében! A gitáros Szabó Lacival Bajnóczi Piroska beszélgetett.

- Mit jósol a nagy mexikói mester? 2010 őszén, vagy tavaszán jelenik meg az album? (Csupán arra voltunk kíváncsiak, hogy a mesterek – ilyen mértékű technikai fejlődés közepette - képesek-e már múltat és jelent is jósolni– a szerk.)

Szabó László (Grand Mexican Warlock – gitár): Hát 2010 tavasza már elmúlt, az ősznek mindjárt vége, a lemez pedig készül, a maga tempójában. Nehézkes, mert mindenki szerteszéjjel van, a stúdióban is vannak más projektek, amik velünk párhuzamosan zajlanak (pl. az új csajom, az IHM is ott készíti a lemezét), de rajta vagyunk, úgyhogy előbb-utóbb elkészül. Remélem, hogy decemberben meg tudjuk jelentetni, ha elbénázzuk, akkor megint csúsznia kell pár hónapot, hiszen január-februárban totál értelmetlen lemezt kiadni. Mondjuk utána is. :)

Addig is itt a várva várt videoklip, a Sátán2 című számra, aminek végül az lett a hivatalos címe, hogy „We Disappear”. Szar cím, de 1 álló hónapig nem sikerült jobbat kitalálni, és a klipet ma le kell adni. Annyit kell tudni róla, hogy nem azért készült, hogy minél többet játsszák, és a dalt sem ilyen szempontok alapján választottuk. Igazából ember legyen a talpán, aki végig tudja nézni. Ja, Horváth Viktor és Veszéjes Áron készítette, de persze ez az egész senkit nem érdekel, úgyhogy térjünk rá a sokkal fontosabb kérdésekre.

TDEP - The Dilinger Escape Plan. Titkos kód: menekülés két úttól egy másik ösvényen. Matek, 2010. október 13., Dürer kert. Szerencsésebb a 11, hiszen november 11-e meghatározó, 2011-ben 11 éve.  Jöhetnek a kívánságok! A 82588 ütem mutatója egy Metallica album. Mathcore konceptuálisan, csupán 50%-ban. Végtelen vég = friss kezdet. Robert Frost. Mike Patton. Max Cavalera. A gyökvonás itt és mostja: Greg Puciato + Liam Wilson. Kizárólag eddig a lendületig, befejezés nélkül. Az energia folyamatos, néha új formát ölt. A pont pedig ragadós csapda! Greg Puciato énekessel és Liam Wilson basszusgitárossal Bajnóczi Piroska beszélgetett.

- Október 13-a van, 13 kérdést hoztam. Babonásak vagytok? A 13 szerencsés, vagy szerencsétlen szám?

Greg Puciato (énekes): Egyáltalán nem vagyok babonás.
Liam Wilson (basszus gitáros): Nem gondolom, hogy szerencsétlen szám lenne. Vannak szimbólumok, amik szerencsések, vagy szerencsétlenek. A 13-assal sosem volt problémám. A 11-es viszont egy fontos szám, mivel november 11–e meghatározó az életemben. Jövőre lesz 11 éve, hogy megemlékezek erről a napról. Egyébként az Egyesült Államokban, ha az ember 11 óra 11 perckor pillant az órára, mindig kíván valamit.

A svéd Sabaton az utóbbi években jelentős ismertségre tett szert Európa szerte. A Magyarországra kis túlzással hazajáró csapat legutóbb májusban a Metalfesten adott fergeteges hangulatú koncertet, ráadásul a csapat ötödik, Coat Of Arms című lemeze is ekkor jelent meg, melyet egy a Dunán úszó hajón adott koncerttel is megspékelt a banda. Erről, az új lemezről és a hamarosan önálló turné keretében novemberben esedékes budapesti koncertről is kérdeztük Pär Sundström basszert.

RS: Lassan hazajártok Magyarországra. 2009-ben a Hammerfall-al közösen voltatok nálunk, idén májusban pedig a Metalfesten léptetek fel, ráadásul a Coat Of Arms megjelenésének alkalmából egy Dunán úszó csatahajón adtatok koncertet fényes nappal. Hogy emlékszel vissza ezekre a bulikra? Budapest kedves hely a számotokra?

PS: Szeretjük Magyarországot, mindig is jó rajongóink és fantasztikus bulijaink voltak ott. A hajókázás is azt mutatta, hogy sok elkötelezett emberünk van, akik szívesen lógnak velünk együtt - nagyon jól éreztük magunkat ott. A Metalfest hangulata is óriási volt, a tömeg nagyon velünk volt, nagyszerű közönség voltak.
Igazából már évek óta Magyarország az egyik hely, ahol a legfanatikusabb rajongóink vannak. 

RS: Coat Of Arms címmel már az ötödik lemezetek jelent meg idén. A téma ezúttal a II. világháború, Midway, ardenneki csata, varsói felkelés. A téma igazából adja magát, de kicsit beszélnél bővebben a dalokról?

A Wackor az elmúlt másfél évben sok életjelet nem adott magáról, most azonban úgy néz ki változik a helyzet. Komplett őszi turné jön és készülnek az új lemez dalai is. Erről és sok minden másról beszélgettünk a gitáros/énekes Mikivel.

RS: Egy kicsit menjünk vissza az időben. Lassan két éve, hogy legutóbbi albumotok Uncommon Ground címmel megjelent. A lemez szakmai körökben osztatlan sikert aratott, mi még azt is megkockáztattuk, hogy ez az album abszolút piacképes lehetne nyugaton. Ti nem éreztétek úgy, hogy valamerre nyitni kellene?

Miki: Az volt az első dolgunk, úgy mindent összevetve több mint 1 éven keresztül futottuk a köröket mindenfelé, de amint kiderült hogy Wackor á la Hungarisztán, hamarosan megszakadt a kör (még akkor is, ha volt valami építő jellegű párbeszéd előtte), villámgyorsan lekoptatták a témát. A legkeményebb egy holland arc volt, aki miután megtudta hogy magyarok vagyunk, totál elfeledkezett a lemezről, és kizárólag az érdekelte, hogy „WOW LOL are you magyar zenekar?!? WOW LOL ROFLMAO (ezt így, jónak mondott kiadó egyik döntéshozó embereként, e-mailben) ismeritek akkor tuti Speak the Hungarian Rapper-t személyesen LOL LOL?" Mondtuk hogy nem Mr. LOL, nem ismerjük, de nem tágított. Küldött Speak the Hungarian Rapper youtube videóklip remekművet, hogy de tuti mégis ismerjük, és keressük már meg neki, találkozni vagy legalább beszélni szeretne az arccal. Megnéztük nemzeti ikonunk mjúzik videóját, majd leszögeztük hogy nem, mi nem tartozunk semmilyen hanghullámokkal operáló terrorista szervezethez.

Persze valami hiba csúszott a mátrixba máshol is, mivel a nagyobb promókörben amit egy elméletileg hatékony és jónevű promoter csinált külföldön, valahogyan szinte kivétel nélkül sárkányfajdisztán metal vagy szintipop tehát totál stílusidegen körökbe jutott el a végén az anyag, akik el is küldtek minket a jó büdös rossebbe ezzel a zenével, ami érthető is. Én sem tudnék sokat mondani a sárkányfajdisztán metal zenéről. Ha nagyon kéne írnom egy sárkáyfajdisztán metal albumról, csak annyit tudnék mondani hogy az albumot tartalmazó CD lemez rituális öngyilkosságot hajtott végre a kezeim között egy HILTI szögbelövő és néhány paradicsom segítségével kis külső noszogatásra, majd dührohamot kapva odarohant és miszlikbe tépte a teknősünk - és ez nekem rohadtul nem jön be és mindenkit utálok akinek a lemez létrehozásához és a sárkányfajdiszta metálhoz köze volt, minek él az ilyen. Hát, voltak ilyesmi visszajelzések is. Sírva röhögtünk.

A Virrasztók első lemeze Az Emlékezés Órája címmel jelent meg tavaly, nyár elején. Az autentikus magyar népzenét a 21. századi urbánus folkkal és metallal ötvöző csapat körül sok minden történt az elmúlt egy évben. Ezekről, a készülő új albumról és a közelgő Eluveitie és Korpiklaani koncertről is beszélgettünk Scrofával, a Halottidézővel.

RS: Az Emlékezés Órája egy erőteljes spirituális kisugárzással bír, melyet a magyar rockzenében szinte sehol nem találni meg. A lemez köré épülő koncepció (a halottlátás, a bolygó lelkek nyugvó helyre történő kísérése) miatt nem volt félő, hogy a rockzenét szeretők egy része ezzel esetleg nem tud mit kezdeni? 

Szerintem a rockerek, vagy talán jobb így: a rockzene-fogyasztó közönség ugyanolyan mértékben spirituális gondolkodású, mint bárki más. Ez nem zenei stílus kérdése. Ráadásul gondolhat bárki bármit róla, de mindannyian érintettek vagyunk. Közös sorsa az élőknek a halál, és mindenki sokat foglalkozik vele. Ki így, ki úgy. Mi egy szép, régi, és igen emberi népszokást elevenítünk fel a magunk módján: Elbúcsúzunk a távozóktól, és a felidézésükkel emlékezünk rájuk. Azzal a ki nem mondott, meg nem fogalmazott vággyal, hogy ránk is emlékeznek majd egyszer…

Szeptember közepe óta együtt turnézik Európában  Keith Caputo, és a Zoli Band, amelynek egyik állomásaként Budapesten, a Dürer kertben szeptember 27.-én nekünk is alkalmunk nyílt látni, és hallani a két énekes szóló zenekarát. A koncert után Téglási Zolit kérdezgettük az eddigi koncertekről, az Igniteról, a Pennywiseról, és Magyarországról.
 

RS- Remek koncertet adtatok! Gratulálok!
Köszönjük szépen, mi is nagyon jól éreztük magunkat a színpadon.
 

RS- A jelenlegi felállás hogy jött létre (többek közt Grand Mexican Warlock, Shell Beach zenészek ragadnak hangszert a Zoli Bandben)?
Régebben az Ignite-os srácokkal csináltam a Zoli Band-et, ám ők most nem értek rá. Aztán ez valahogy adta magát, hogy magyarokkal zenéljek együtt, főleg így, hogy európai turnén veszünk részt. Így sokkal egyszerűbb volt újra életre kelteni a zenekart.

A Stereochrist egyszerűen csak III címet viselő új albuma pár hete jelent meg. Az új lemez megjelenésének alkalmából beszélgettünk Hegyi Kolos gitárossal

RS: Makó Dávid 2009-es kiválása óta nem lehetett túl sokat hallani a Stereochristról. Mi történt ez alatt az egy év alatt?

A kívülállóknak igazából valóban úgy tűnhetett, mintha leállt volna a zenekar. A háttérben azonban folyt a munka ezerrel. Próbáltunk több énekessel is, míg újra ráakadtunk Felföldi Petire, meg közben megcsináltunk egy új albumot, ami meg is jelent idén június elején.

RS: Felföldi Péter volt az énekes a zenekar első albumánál és most hét év után tért vissza. Hogy lett ismét ő az énekes?

Igazából már 2008 decemberében is gondoltam rá, amikor Dáviddal már érezhetővé vált, hogy nem fog tudni tovább működni a zenekar. A Kék Yukban játszottunk akkor közösen a Chief Rebellel, és dumáltam is Petivel, de akkor úgy tűnt külföldre készül, ezért nem is gondolkodtam benne sokáig. Aztán fél év múlva összeakadtunk egy közösségi oldalon, és elkezdtünk beszélgetni, akkor derült ki, hogy minket is, és őt is érdekelné a közös munka. Majd ezt elég hamar tettek is követték! :-)

Június 8-án a Zöld Pardonban adott koncertet a hazai rockszíntér egyik élcsapata a Subscribe. A koncert után az együttes gitárosával, Reich Tamással beszélgetett Lotz Dániel.

RS: A pólódon nagy Down felirat díszeleg. Ha annyi evés leszel, mint Ők most szerinted mit fogsz csinálni?

A jelenlegi életvitelemet nézve addigra már halott leszek :)

RS: Év elején jelent meg Contradictions címmel egy EP, DVD kiadványotok. Mennyi munkátok volt vele és milyenek a visszajelzések?

Jók a visszajelzések. Szerintem egyébként az EP-n hallható Countenancing című dal az eddig készült legjobb szerzeményünk, bár koncerteken nem igazán játsszuk, mert a közönség nem bírja annyira. Vágod, máshol tart a zenekar mint a közönség :-), de nincs ezzel semmi gond.

RS: Az EP-n van egy dal az Edda Kölyköd Voltam című dalának feldolgozása. Miért éppen Edda?

A Holdampf Gábor (ex-Mood, ex-Wall Of Sleep) vezette Magma Rise első  albuma Lazy Stream Of Steel címmel nemrég látott napvilágot. A csapat tagjai kipróbált zenészek, hiszen Janó  Misi a Neck Sprain-ben, Hegyi Kolos a Stereochrist-ban, míg a dobos Bánfalvi Sándor korábban a Neck Sprainben, most Ákos mellett szerepel főállásban. Az album megjelenésének okán beszélgettünk Holdampf Gábor énekes-basszusgitárossal.

A Room Of The Mad Robots bemutatkozó albuma Mechanical Sound Empire címmel december közepén jelent meg. A szerzői gondozásban kiadott albumot a zenekar teljes egészében meghallgathatóvá  tette a Room Of The Mad Robots MySpace oldalon. A lemezmegjelenés okán beszélgettünk a zenekarral.

RS: Tudom, hogy már unalmas a kérdés, de mikor és hogyan kezdtétek, illetve változott-e valami, amikor Andres belépett a zenekarba?

Az egész 2007-ben pattant ki a fejünkből. Akkoriban mindenkinek volt, másik zenekara is. Igazából mókának indult az egész. Hárman alapítottuk a zenekart, Laci (dob), Joe (basszus) és Miki (gitár). Szerettünk volna egy olyan zenekart, ahol korlátok nélkül azt csinálunk, amit csak akarunk. Kipróbáltunk különböző zenészeket, de egyik sem hangolódott rá arra, amit csináltunk. Jöttek az ötletek és a számok. Éreztük, hogy ez több lesz egy kis örömzenélgetésnél. Szép lassan mindenki otthagyta a többi zenekart, amiben játszott és csak a MAD Robotsra koncentrált. Amikor megismertük Andrest, már az első próbán nyilvánvaló volt, hogy beleillik az összképbe. De valami még mindig hiányzott. Ez volt Gergő egyedi perka játéka. Változott e valami mióta Andres az énekesünk? Hát persze. Többet idegeskedünk. De viccet félre téve, elég nehéz idehaza olyan énekest találni, akinek ennyi karakter van a hangjában. És nem csak jó énekes, de emberileg is illik a képbe.

RS: A Myspace oldalatokon egy csomó  hatást jelöltök meg a zenéteket illetően, amik nagy része érződik is a muzsikán. Mindannyian hasonló zenéket kedveltek vagy mindenki tolerálja a másik zenei ízlését?  Egyáltalán hogyan születik egy Őrült Robot dal?

Ebben a zenekarban, öt zenefanatikus őrült van. Természetesen, megvannak a közös nagy kedvencek. Ezeket jelöltük meg hatásként. De emellett, mindenkinek megvan a maga érdeklődési köre. Ezt mindenki tiszteletben tartja. Nyílván a sok zenehallgatás miatt, rengeteg hatás ér minket, ami tükröződik is a zenénkben. De mivel nálunk nincsenek korlátok, bárki bármilyen témát hozhat. Legfeljebb kirúgjuk. :D A számírás az elég egyszerű módon történik. Lemegyünk próbálni, és nekiállunk kötetlenül zenélni. Pár óra múlva, már körvonalakban, de megvan a szám. Ezután hetekig játszogatunk vele. Vagy letisztul és akkor marad, vagy kuka.

Vajon el tudjuk-e csípni azt a pillanatot, amikor egy rocklegenda megszületik? Mert mikor már a nevét is tudjuk, és rajongunk érte, nem gondolunk arra, hogy honnan indult, kik segítették a pályáját, és milyen irdatlan munka van mögötte. Egy olyan fiatalemberrel beszélgetünk, akiknek minden esélye megvan arra, hogy a nevét hamarosan mindenki megismerje, mert hiszen megvan benne az a két dolog, ami a sikerhez kell: tehetség és kitartás.

Boltsek Andrea: A Munkácsi Tamás MySpace oldal tartalma egy olyan zenész benyomását kelti, nem beszélve a zenékről, mint aki már évtizedeket töltött el a pályán, pedig még csak 23 éves vagy. Ehhez képest komoly zenei múltad van. Úgy tűnik, hogy ez nálad nem csak egy fellángolás a zene iránt. Mesélsz nekem erről?

Munkácsi Tamás: Sziasztok. Nem, ez nem egy fellángolás. Egész eddigi életem a maximalizmusra építettem.
Ha valamibe belekezdek végig is viszem addig nem nyugszom. Reális álmok, célok vannak előttem, minden idegszálammal arra koncentrálok, hogy ezeket megvalósítsam.
Szép emlékek vannak mögöttem a koromhoz képest, nagyon jó zenészekkel zenéltem együtt, de most úgy érzem a jövőbe, kell tekintenem.

BA: 2004-2005-ben a Symbolban nyomtad. Itt még „csak”  gitáros voltál, vagy írtad a nótákat is?

MT: Eleinte természetesen csak beilleszkedtem a zenekarba, később már részt vettem a dalok írásában. Hihetetlen nagy kihívás volt ez akkortájt még nekem. Egyedül gitározni egy zenekarban, előtte lévő zenekaraimban, mint ritmusgitáros vettem részt.

BA: Mi inspirálja a zenéidet?

MT:Ez egy igen érdekes kérdés. Van, aki azért csinálja, mert pénzt lát benne vagy csak feltűnésképpen. Kezdetben én is így voltam. A fociból ellustulva rájöttem ez is tetszik a csajoknak. Egy szónak száz a vége egyetlen egy dolog inspirál: az érzéseim. Minden perc, amit átéltem, ha úgy tetszik a múltam feldolgozása.

Ez év tavaszán jelent meg az északi dallamos heavy metál legszebb hagyományait ápoló Decadence Bitter Rain című első albuma, amely igazán kiválóan sikerült és amelyet többek között nemrég mi is szemléztünk (Rock STATION kritika: Szomorú-szép esős napok : Decadence - Bitter Rain). 
A zenén keresztüli "megismerkedésünk" apropóján tettük fel néhány kérdést a srácoknak, amelyekre Harsányi Gábor gitáros készségesen válaszolt.
 

******

RS: Ugyebár karcagiak vagytok. Milyen a karcagi underground rockzenei élet, hogyan jellemeznétek? Vannak-e arrafelé még más tehetséges zenekarok is avagy kit ajánlanátok be szűkebb hazátokból?

HG: Nos, valójában a zenekarból csak ketten karcagiak, de itt zenélünk, az Ifjúsági Ház pincéjében idén 10. éve. Egykoron virágzott a karcagi rock élet azonban manapság sajnos ez is hanyatló képet mutat. De bízunk abban, hogy hamarosan vége a hullámvölgynek.
Természetesen tehetséges zenekarok itt is vannak, mint az ország bármely pontján, pl.: a göteborgi death VALE OF TEARS, a stoner STARDRIVE, a lázadó rocker FÉLÚTON, és még jó néhány fiatal kezdő zenekar.

      
RS: Hogy volt az a szerzői kiadás 2008 augusztusában? Kötve hiszem, hogy egy ilyen jó anyaghoz nem sikerült profi kiadót találni. Mi volt ezzel a gond?