Nem teljes album, emiatt nem is lenne itt a helye, de valamiért mégis meg kell emlékeznünk egy legendás magyar zenekarról. Arról a zenekarról, amelyik igazából fel se oszlott, de az utolsó EP-je is már tíz éve került fel a YouTube-ra. Úgy került fel a netre, hogy igazából, hivatalosan, ha jól tudom meg sem jelent. Nem találod meg máshol ezt az anyagot csak ezen a linken. Azért bízunk benne, hogy egyszer még összeszedik magukat és hasonló anyagokat kapunk, mint ez a négy szám. Emlékezzünk meg a God's Snake EP-ről.

Pontosan két évvel ezelőtt mutatkozott be a KK’s Priest, K.K. Downing, egykori Judas Priest gitáros új zenekara. Közben megérkezett a folytatás is, annak ígéretével, hogy az idei, nem túl combos trad. metal felhozatal egyik kötelező sarokpontja legyen.

Egyszerűen imádok böngészni a neten és új zenekarokat felfedezni. Van egy listám, amibe mindig elmentem, ha találok valami érdekeset, aztán majd , egyszer meghallgatom. Így esett egy Ausztrál zenekarral is. Az Old Goat Smoke jó ideje csücsül a lejátszási listám közepén, és most jutottam el oda, hogy rájuk mentem jobban, amit nem is bántam meg!

Udo Dirkschneider az európai metalzene egyik alapintézménye. Az Accept eredeti énekese már évtizedek óta a saját útját járja, ezúttal egy régi harcostárs is csatlakozott hozzá, Peter Baltes basszusgitáros személyében.

A megállíthatatlan kanadai rock trió késedelem nélkül szállította le új nagylemezét idén ősszel. Maga a frontember is elismerte, hogy sok meglepetésre nem kell számítani az Electric Sounds anyagával kapcsolatban.

Az Amalie Bruun által 2014-ben életre hívott Myrkur legújabb anyaga a Spine október 20-án jelent meg. A bátran kísérletező, saját útját járó művésznőnek az előző, 2020-ban kiadott Folkesange óta gyermeke született, így talán nem meglepő, hogy a Spine fő témaköre az anyaság megélése lett.

Két éve a Green Lung második albuma kapcsán azt írtuk, hogy igazi underground szenzáció, és hogy az a lemez meghozhatja nekik az áttörést. A nehezen felcímkézhető stoner-folk-doom csapat harmadik csomagja már a Nuclear Blast kiadó felségjelzése alatt érkezett.

Azért a 2023-as évre egyáltalán nem lehet panaszunk. Jobbnál-jobb lemezek jöttek ki folyamatosan az év során. Állandóan kapjuk az e-maileket, hogy most ez jelent meg, holnap pedig erre kell figyelni. Itt egy új banda, ott egy klasszikus zenekar új lemeze jön. És ahogy nézzük az előrejelzéseket a jövő év sem lesz szellősebb. Most a Vokonis zenekar jelentkezett az Exist Within Light anyaggal.

Ha csak a hivatalos Mayhem koncertanyagokat számolom, ezek aránya akkor is kiemelkedően magas a black metal egyik alapzenekarának stúdióban rögzített felvételeihez képest. A norvégok igyekeztek minden korszakukat koncertfelvételek formájában is dokumentálni, melyek sorában olyan, az egyes stúdióanyagokhoz hasonlóan legendás státuszba emelkedett darabok is vannak, mint a Live In Leipzig, javarészt a borítója révén hírhedtté vált The Dawn Of The Black Hearts, a Maniac-korszak lenyomataként ismert Mediolanum Capta Est vagy az utóbbi időszakuk kiemelkedő darabja, a De Mysteriis Dom Sathanas Alive.

Mostanában bírom a brit zenekarokat. Van bennük valami különleges, ami csak rájuk jellemző. Főleg a hangzás tekintetében, valahogy úgy csavarják az erősítőn a potikat, hogy attól lesz egy tipikus brit hangzás. Olyan ez, mint amit anno az Iron Maiden is elindított, amire aztán egy ifjú dobos, egy bizony Lars  felfigyelt, de ne kalandozzunk el. Itt van a Ritual King soron következő anyaga.

Robb Flynn egy iszonyatosan megosztó figura. Vagy szereted, amit csinál vagy utálod, de elmenni mellette csak úgy nem lehet. A kilencvenes években egy generációnak nyújtott olyan masszív alapot a Burn My Eyes albummal és a zenekarával, amire azóta is hivatkozási alap. De ez a vezető is tudta igen komoly veszélybe sodorni a zenekarát, ahonnan, ha nehezen is, de kikecmeregtek. Hogy is volt ez húsz évvel ezelőtt?

A szerkesztőségi e-mailre sokszor jönnek bemutatkozó anyagok, amiket örömmel fogadunk. Így küldte el az All Good Clean Records is a White Tundra első lemezét, amire stoner-doom fanatikus énem egyből rákattant. Na, de miért is?

Metalos szemüveggel nézve a friss Lazarvs lemez farvizén jelent meg a gitáros/énekes Áron András új szólólemeze. A dolgot azonban érdemes más szemszögből (is) megnézni. Az október elején befutott The Moment ugyanis - ha jól számolom -, már a hatodik szerzői anyaga; szóval mellékvágánynak, járulékos terméknek már csak emiatt sem nevezhető.

Ronnie Atkins, a Pretty Maids frontembere az utóbbi időben szólólemezeket is készít. A Trinity rövid időn belül már a harmadik, és az elődeinél valamivel karcosabb lett.

Ha 2023-ban még létezik a titkos favorit kategória, akkor a francia Molybaront személyes szinten ebbe a csoportba sorolnám. Ősrajongónak ugyan nem mondhatom magam, mivel a zenekart csak a két évvel ezelőtti második lemezzel, a The Mutiny-vel ismertem meg - mellyel nálam nyomban az első mondatban emlegetett csoportban találták magukat.

A skatepunk műfaj szerelmeseinek az idei évben az egyik szeme sírt a másik pedig nevetett. Sajnáltuk, hogy a Sum 41 az utolsó lemezére készül és utána lerakja a hangszert ebben a formációban, annak viszont örültünk, hogy a Blink 182 bejelentette Tom DeLonge visszatérését, illetve azt, hogy One More Time címmel október 20-án új albummal jelentkeznek. Nem is volt kérdés, hogy már a megjelenés napján neki estünk az új lemeznek.

Ha Új-Zélandot emlegetik az emberek nem éppen a stoner zenei műfaj az első, ami eszembe jut. Sőt...De még a doomot se ide helyezném a képzeletbeli térképen. Sokkal inkább valami elvont, északi vagy folk muzsikát tudnék ezen a helyen elképzelni. Azonban itt van az Infinity Ritual, aki a II elnevezésű EP-jével rám cáfolt.

Nyilván nem mondok nagy újdonságot azzal, hogy a streaming platformok gyökeresen alakították át a zene fogyasztási szokásokat (is) és ennek olyan gyöngyszemek láthatják kárát, mint a szándékoltan alul marketingelt második 3rd Secret lemez, melynek végül a Panorama apartment darabos wi-fi hálózata szolgáltatott igazságot.

Van egy bizonyos nyelv/száj (kinek, hogy tetszik) amit a földgolyón és talán még azon kívül is, aki hallgatott valaha rockzenét, ismer. Bizony a Rolling Stones ikonikus jelképéről, bárki könnyen felismerheti a zenekart. Na, de miért beszélünk most megint az angol bagázsról? Teljesen egyszerű okból kifolyólag, tizennyolc év után új lemezzel jelentkezett a zenekar. Itt a Hackney Diamonds!

Amennyiben a világ legnagyobb zenekarában játszol jó eséllyel nem olvasod ezt a cikket, de az is biztos, hogy alapjáraton hatalmas nyomás nehezedik rád. Akár foglalkozol vele, akár nem, több millió ember kíváncsi arra, hogy mit kezdessz éppen magaddal, hogyan küzdessz meg a saját démonaiddal, az alkohollal, a drogokkal vagy éppen a halál gondolatával. A fél világot az érdekli, hogy milyen hangzással, milyen dalokkal rukkolsz elő majd most. Biztos vannak, akik egyből köpni fognak, lesznek, akik pedig imádni. Egy biztos, mindenki hallani fog arról, hogy a Metallica kihozta a kilencedik stúdióalbumát, ami a Death Magnetic névre hallgat.